Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2004. Sectio Scientiarum Economicarum et Socialium (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 31)
Wacha Imre: Beszéd és nyelvi helyesség a rádióban
ban, amelyek nyelvileg is, logikailag is meg és össze vannak szerkesztve, nyelvileg is, logikailag is jól kapcsolódnak egymáshoz. Bizony a rádióban felhangzó nyilvános spontán beszédben - olykor ijesztően - sok a nyögés, hezitálás, a pontatlan szóhasználat, a grammatikai henyeség, a körülményeskedés. Bár a spontán beszéd megenged bizonyos lazaságot, „a" rádiósnak meg kell tanulnia a pontos fogalmazást, a szinte nyomdakész szövegalkotást. (Erre egyelőre még az egyetem sem készíti fel fiataljainkat.) 11. Az adók céljáról, programjáról, koncepciójáról A Kossuth rádiónak elemzésre átadott anyagából - de nem csak ebből egyértelműen kitetszik, hogy célja - a közszolgálati rádió funkciójának megfelelően egyrészt a hallgatóknak - szakértők bevonásával - sokirányú, tényszerű, tárgyilagos és részrehajlásmentes tájékoztatása aktuális politikai, gazdasági, kulturális stb. kérdésekben. (Persze kérdés: tudnak-e, akarnak-e, mernek-e, lehetnek-e ilyenek lenni.) Másrészt célra kulturált és emelt szintű szórakoztatás is különféle zenei, irodalmi, tudománytörténeti stb. műsorok által. Mindennek mozgatói a közszolgálati rádiónak a rádiós szakmában is felkészült munkatársai, akiknek műsorvezetésén, beszédén érződik egyrészt a felelősségtudat, az elhivatottság, de érződik az is, hogy készültek és felkészültek is az éppen szóban forgó témából és az annak ismereteit közvetítőkifejtő szakértőből is. 2 4 A kereskedelmi rádiók elemzett műsoraiból az elemzés során is az derült ki, hogy fő céljuk egyrészt a célzott közönség szórakoztatása, mégpedig olyan interaktív műsorok formájában, melyeknek nagyobb részét - főleg a zenei blokkokat - a hallgatókkal együtt szerkesztik. Ezen felül vannak más, olyan műsorblokkok is, melyeknek egy részét maguk a rádiós munkatársak állítják össze, más részét (pl. a tematikus beszélgető műsorblokkokat) a hallgatókkal közösen „szerkesztik meg", hozzák létre. Céljuk ezeknek a rádióknak a - fizetett - reklámok közvetítése is. Hogy milyen reklámokat közvetítenek és milyen mértékben, mennyiségben az külön elemzés feladata lesz majd. (Megjegyzem, az elemzett nap reklámjai nem hiszem, hogy „behoznák" a rádiók működtetési költségeit!) Céljuk még ezeknek a rádióknak, hogy bizonyos közéleti vagy közérdeklődésre érdemes vagy ilyenekkel kapcsolatos eseményekről a hírek, sporthírek, meteorológiai jelentések, útinform-jelentések beolvasása és bizo2 4 A kereskedelmi adók létrejöttét, célját, sajátos profiljuknak kialakulását, „megcsontosodását" részletesen és figyelemre méltóan tárgyalja kiváló szakdolgozatában Szakács Édua (A Magyar Rádió helyzete a kereskedelmi adókkal folytatott versenyben. Szakdolgozat, PPKE 2003.) A beszélgetések tartalmával, mondanivalójával Szakács Édua nem foglalkozik. Csak udvariasan annyit mond: „témájuk magánélet, a sztárok magánélete, a a szerelem, a szexualitás, a bugyuta telefonos játékok, mozi". A hangvételről pl. „harsány, fiatalos". Pedig érdemes lenne alaposabban is megvizsgálni mind a tematikát, mind a stílust, hangvételt, hogy a hangvétel és stílus leszáll-e alpári rétegekbe, lejjebb vive az értékeket, vagy pedig megpróbálja felemelni — etikailag is, nyelvileg is - a hallgatóságot.
