Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2004. Sectio Scientiarum Economicarum et Socialium (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 31)

Wacha Imre: Beszéd és nyelvi helyesség a rádióban

jegyzetben bemutatott - sokféle foglalkozása, rangja, beosztása, szakértelme miatt is. Fokozottan sokféle és bizonytalan a nyelvi illem és magatartáskultúra a kereskedelmi adóknál is. A teljes, a valódi helyzet bemutatását ez esetben is alapos elemzésnek kell megelőznie. Egy általános sajátosság mégis megfi­gyelhető. A kereskedelmi rádiók adók zöme műsoraival általában egy meg­határozott közönséget céloz meg. (A Danubius és a Sláger a fiatalabbak bi­zonyos körét.) Műsorvezetői gárdájuk is - kevés kivételtől eltekintve - fia­talokból áll (egy részük valójában nem fiatal, csak úgy tesz, mintha az volna, legtöbbször ők tévesztenek stílust és hangvételt). Mindezek következtében fiatalos ezeknek a kereskedelmi adóknak a hangvétele is. Általánosabb tehát a tegezés-tegeződés, az ennek megfelelő köszönés és megszólítás is. Mégis megfigyelhető valamiféle sajátos kettősség: az adott rádió szignál­szerű bejelentkezéseiben, a mindenkihez szóló közlésekben nem tegezi, ha­nem vagy önözi, vagy általános alannyal (többes számú és harmadik szenté­lyű igealakokkal) nem tegezve szólítja meg hallgatóit. Ugyanígy az általános érdekű reklámokban. Viszont többnyire tegező (ige)alakokkal és ezeknek megfelelő köszönési, megszólítási formákkal beszélgetnek a műsorvezetők egymással is és a betelefonálók többségével is az interaktív műsorokban, amelyekben a műsorvezető közvetlen kontaktusban van egy-egy hallgatóval. Többnyire oldott és divatos köszönéssel {szia, helló, csau stb. - de előfordul a csókolom és a kezét csókolom is), tegezve és bemutatkozásuknak megfele­lően keresztnevükön szólítják meg a betelefonálókat (hiszen azok is így kö­szönnek, így mutatkoznak be, s nemegyszer a műsorvezetőket is tegezve és a keresztnevükön szólítják). Úgy látszik, a hallgatóság többsége igényli (vagy megszokta) ezt a fiatalos stílust. Tegezéssel találkozunk azokban a (pl. a koncertekre, bulikra hívogató) reklámokban is, amelyeknek célzott közönsé­ge a fiatalabb korosztályból kerülhet ki. Bizony néha a beszélgetés közben derül valami fény a betelefonáló életkorára, foglalkozására, s ilyenkor meg­változnak a nyelvi udvariassági formák. Ez a „lépésváltás" többnyire nőkkel való beszélgetésekben figyelhető meg. Olykor gondot jelent mind a műsor­vezető, mind a betelefonáló (férfi) számára: miként említsék a nőket. Ilyen­kor jelennek meg bizonyos választékosabbnak tekintett formák (pl. nő he­lyett hölgy, a feleség helyett a neje stb.). És néha megjelennek primitíven választékos formák is. (Ezek bemutatása ismét előzetes és alapos elemzést igényel.) Még csak most van készülőben egy alaposabb (összevető) elemzés, mely a Kossuth adónak, a Danubius és a Sláger Rádiónak 2001. augusztus 7-i „be­szédproduktumát" vizsgálja. Néhány statisztikai adat összevetése érdekes különbségeket és hasonlóságokat mutat. 86

Next

/
Thumbnails
Contents