Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2004. Sectio Scientiarum Economicarum et Socialium (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 31)

Wacha Imre: Beszéd és nyelvi helyesség a rádióban

8.2.3. Egy harmadik típusú interaktív műsorban a rádió stúdiójában a rádió két munkatársa beszélget, cseveg egymással és egy harmadik személlyel, akit telefonon hívtak fel, vagy akit behívtak a stúdióba, vagy aki telefonon kereste meg a műsorvezetőket. Ez lehet egy harmadik rádiós munkatárs, lehet közismert személy és lehet betelefonáló magánszemély is. Tehát míg pl. a Kossuth rádióban egy műsorvezető-riporter beszélget két meghívott szakértővel komoly, személyes érintettségben is már-már közéleti és közérdeklődésre számító témákról, némely kereskedelmi adón két nem szakértő műsorvezető társalog (fecseg) egy riportalannyal - sztárral, hallgatóval - alkalmi, magánjellegű témákról. A magánadók ilyen irányú „szövegelése" beletartozhat abba a kategóriába, melyet Derne László „behallgatódzásnak" minősített.

2

0 Ezek nyelvhasználata a témának, a partnerviszonynak „megfelelően" pongyola. Szerkezetében, nyelvi formájában henye. Ennek a beszédhelyzetnek kommunikációs sémáját így adhatjuk meg: vagy: <— { > Hallgatók <— V \ > Hallgatók gató ) egy Hall Az ilyen helyzetben elhangzó megnyilatkozásoknak rendkívül változatos a nyelvhasználatuk. A nyelvi rétegződésnek - talán csak a hivatali-hivatalos réteget kivéve - szinte teljes spektruma benne van, a választékos és irodalmi nyelvi kifejezésektől kezdve a családi bizalmason át az iljúsági nyelvig, sőt olykor csaknem a vulgáris nyelvhasználatig, témaköreit tekintve pedig a kamasz és laktanyatémákig. Míg korábban nyomdafestéket nem tűrő szó nem hangzott el, ma már számos adón nincs sem témabeli, sem nyelvi-nyelvhasználati tabu. Ennek ellenére a fó gondot nem a szóhasználat jelenti, hanem a beszélgetések témája. A stílus, szóhasználat ennek függvénye. A beszélgetés sokszor eléggé magánjellegű Jópofízás", máskor kamaszos szellemeskedés, mely néha már-már a jó ízlés határait is súrolja. Máskor a hívott félnek valamilyen „beugratása". Ez utóbbi - mely visszatérő inTibor. (Igaz, a Bartók Rádió más hallgatóságot céloz meg, mint a kereskedelmi adók.) Csakhogy az ilyen stílusú műsorvezetéshez széleskörű ismeretek kellenek, és sok felkészülési idő. Korábban próbáltam rávenni az egyik kereskedelmi adó műsorvezetőit, hogy a csevegésbe lopjanak bele némi kultúrát: szóljanak a nap jeles eseményeiről, a naphoz kapcsolódó nevesebb személyekről vagy a műsorban szereplő zeneszerzőkről, együttesekről. Reménytelen kísérlet volt. Nemcsak a műsorvezetők ellenállásán tört meg. (Igaz, készületlenül fecsegni könnyebb, kifizetődőbb, mint adatoknak utánajárni, könnyed stílusban komoly mondandót előkészíteni és röviden megfogalmazni.) 2

0 Deme i. m. 12. 82