Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2004. Sectio Scientiarum Economicarum et Socialium (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 31)

Wacha Imre: Beszéd és nyelvi helyesség a rádióban

Egy más, nem is kevés részük írott szövegre épül: reklámstílusban megfogalmazott, és egy vagy több szereplő által megszólaltatott vagy túljátszással „reklámhangvétel lel" előadott reklám. Termékeket, műsorokat ajánlanak, eseményekre hívják fel a figyelmet, rendezvényekre hívogatják a hallatókat. Naponta többször is elhangzanak. A prózai szövegek eléggé jelentős része - említettük - többé-kevésbé rendszeres időpontban tájékoztató jellegű híradás, tudósítás (a közéletnek olykor hatásvadász, gyakran bulvár jellegű, színes - hírei, sporthírek, tudósítások, közlekedési hírek, időjárás-jelentés). Többségük írott szöveg megszólaltatása. (Néha nehéz eldönteni, hogy egyes részleteik spontán szövegalkotással jöttek-e létre. Némely közlekedési tájékoztatás vagy időjárásjelentés „gyanús".) Az elhangzó beszéd jelentős része viszont tipikus műsorvezetői ténykedés eredménye: zeneszámok bekonferálása, csevegő-oldott hangnemben és szöveggel előadott „konferanszié-szöveg". Nem mindig pontos a szerkezetük, az elnagyolt hangképzés, az idegen nevek és zeneszám-címek „tökéletesen angolos" kiejtése - és a beavatatlanok számára tökéletes érthetetlensége - is jelzi, spontán beszédhelyzetben születnek meg, írott szövegre nem, legfeljebb csak jegyzetekre, skiccekre támaszkodnak. Mégis ezt a fajta spontán beszédet olykor tarkítják felolvasott részek: a műsorvezető beküldött smseket, levélrészleteket olvas fel - eléggé szabadon (félreproduktív stílusban). Az ilyen beszédcselekvések beszélő és direkt műsoroknak tekinthetők. 8.2. A beszédre fordítható rövid műsoridő többi és relatíve nem is jelentéktelen részét - a kereskedelmi adók többségében az interaktív jellegnek megfelelően is - riportok: beszélgetések, csevegések töltik ki. Ezek egy része spontán beszélgetés (olykor a stúdióban ülő műsorvezetők között), kisebb részük előre felvett (és megvágott) riport vagy álriport. (Ez utóbbiak közé sorolhatók némely rádió „beugratós" beszélgetései és talán a rádió munkatársainak némely szellemeskedő (korántsem szellemes) társalgása.

1

6 A beszélgetések többsége élőben, egyenes adásban hangzik el, de a Kossuth rádióétól eltérő „felállásban" vagy szereposztásban. Az ilyen adásoknak több jellemző típusa van. 8.2.1. Az egyikben - általában éjszakai, hajnali, reggeli adásidőben - két műsorvezető cseveg (olykor fecseg) egymással és/vagy telefonon felhívott, olykor telefonon bejelentkező hallgatóval, többnyire magánjellegű témákról, az adott naphoz kapcsolható érdekességről. Nagyon sokszor egyáltalán nem nyilvános stílusban. Elhangzanak még rövid, pármondatos beszélgetések a betelefonálóval. Ezek is - az interaktív jellegből is adódóan - annyira sze1

6 Érdemes lenne ezeket etikailag is, szerkezetileg is, nyelvileg is elemezni A szellemességhez is kultúra és nyelvi tehetség kell. Nem elegendő a szókimondás és a tabutörés. 80