Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2004. Sectio Scientiarum Economicarum et Socialium (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 31)

Wacha Imre: Beszéd és nyelvi helyesség a rádióban

ban hangfelvételről hangzanak el. Témájukban is érdekesek, nyelvileg is igényesek, példamutatóak. A kereskedelmi rádiók műsoraiban ilyen beszélgetést ritkán, illetőleg más összetételben hallunk, ezért később szólunk róla. Rádióbeli sémáját így vázolhatjuk fel: B A < > Z

7 A it u it B Riporter-műsorvezető 1 i i Hallgató Műsorvezető III Hallgató Vagy I Hallgató Illetőleg: Riporter-^ -> Hallgató - Néző 7.2.2.2. A rádiós és tévés szereplő szempontjából beszéltető vagy riportműsorok, a kerekasztal-beszélgetéseknek egy másik, nem éppen hagyományos formája már feszesebb és feszítettebb kommunikációs helyzetben zajlik: adóstúdióban, egyenes adásban. Ráadásul többnyire ún. interaktív műsorban. Az adóstúdióban egyenes adásban zajló beszélgetésben a szerkesztőriporter műsorvezetői, moderátori és egyúttal riporteri szerepkörben irányítja a rendszerint aktuális közéleti vagy közérdekű témával foglalkozó beszélgetést. Olykor előre felvett riportokkal, hallgatói levelekből vett idézetekkel exponálja a kérdést, vagy igazol bizonyos véleményeket. Beszélgető társai, riportalanyai - többnyire két-két vendég - az adott téma szakértői, hivatalihivatalos képviselői, valamilyen szintű felelősei, tehát hivatalos-hivatali minőségükben vannak jelen. A beszélgetés első felében részben spontán megfogalmazású beszélgetésben általában a témával kapcsolatos tudnivalókat fejtik ki, így reagálnak a riporter kérdéseire. így viszik tovább a kifejtést, kiegészítve a már elhangzottakat. Máskor - mivel eltérő vagy ellentétes nézeteket képviselnek - vitáznak is egymással. 75