Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2004. Sectio Scientiarum Economicarum et Socialium (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 31)

Balázs Géza: Sajtónyelv - médianyelv - médianorma

óta példaként hozzák fel a nyelvi hagyományok iránt érzékeny emberek, hogy Rapcsányi László mennyire szépen zárt e-zik, vagy hogy Lőrincze Lajos milyen szép dunántúli nyelvjárásban (inkább nyelvjárási elemekkel) fogalmazott rádiós ötperceiben. Úgy vélem, hogy a nyelvi sokféleség megjelenítése és természetes közegben való használata nagyon fontos. Vagyis a tudósítók bátrabban is használhatnák nyelvjárásukat vagy regionális köznyelvüket, esetleg ide sorolható nyelvi jellemzőiket. A köznyelvi kiejtésnek a médianyelvben különféle szintjei lehetnek. A Magyar Rádióban kialakított mikrofonengedély-szempontrendszer nyelvi-kiejtési sajátságok szerint megkülönbözteti a bemondó, a műsorvezető, a riporter és a szakriporter „megszólalási" szinteket. Ez a szempontrendszer gyakorlatilag a „nem létező" magyar beszélt nyelvi norma, amelynek betartására a Magyar Rádióban a mikrofon- és nyelvi bizottság ügyel. 5. ábra: A médianorma elhelyezkedése A sajtó vagy média nyelvi normája a kialakult társadalmi elvárások szerint kisebb részben tükör (matrica), nagyobb részben normatív (mintaadó). Ez utóbbit erősíti a közvéleménynek az a gyakori felháborodása, hogy „ezt hogy engedhetik meg a rádióban vagy a televízióban". Hozzátehetjük persze azt, hogy külső és/vagy belső forrásból táplálkozó nyelvi szabályzórendszereink eltérőek, s egy kisközösségi, szubkulturális médium értelemszerűen többet engedhet meg nyelvileg magának, mint a közpénzen fönntartott közszolgálati rádió. A kisebb részben tükör elvből következik, hogy a sajtó- vagy médianyelv követi a nyelvi változásokat, bár - ha a megítélésre van mód - némelyeket csak késleltetve. Jó példa lehet erre a vonatkozó névmások használatának átalakulása. A személyeken túl újabb emberek csoportjaira is értett aki vonatkozó névmás használata az élőszóban teijed, az igényesebb rádiókban és a televíziókban többnyire csak alkalmi megszólalók használják, másutt egyre 54