Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2004. Sectio Scientiarum Economicarum et Socialium (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 31)

Balázs Géza: Sajtónyelv - médianyelv - médianorma

nyelvhasználatra van szükség, amellyel egy bizonyos réteget vagy a lehető legszélesebb rétegeket el lehet érni. Egyes bulvárlapoknál olyan szótárak léteznek, amelyek a „sikeres", „mindenkihez" szóló szavakat tartalmazzák, és az újságírókat arra buzdítják, hogy ezeket minél inkább használják. Ezzel a sokszínű nyelvhasználattal szemben a sematikus, egyszerű formákat népszerűsítik, sulykolják. A sajtónyelv - periodikus, vagyis ismétlődő, visszatérő nyelvi formákat is használ. Ezzel a bevésést segíti elő. A sajtó- és médianyelvre tehát - nyelvi szempontból - jellemző az új, valamint a rétegzett nyelvi formák megjelenése és a visszatérés. A visszatérés különösen kedvez a gyakran használt sajtónyelvi kifejezéseknek (divatoknak). 7. Mielőtt a sajtónyelv - médianyelv jellemzőit tárgyaljuk, tekintsük át a tömegkommunikáció funkcióit. Ezek a következők: tájékoztatás (információs kapuőr funkció), vita-eszmecsere-fórum (nyilvánosság, demokráciaőrző, „őrzőkutya" funkció), szocializáció, életmódgazdagító törekvések, oktatás, kultúra, ismeretterjesztés, szórakoztatás stb. Értelemszerűen minden funkcióhoz rendelhetünk nyelvi vonatkozásokat is: a tájékoztatás legyen közérthető, világos, mert csak akkor, ha a lehető legtöbb emberhez jut el, valósulhat meg a nyilvánosság demokratikus funkciója; az információs kapuőr funkció mellé társíthatjuk a nyelvi kapuőr (nyelvbefolyásoló) funkciót (nem jelenik meg minden nyelvváltozat a tömegkommunikációban); a vita-eszmecsere nyelvi oldala leginkább annak kulturáltságában, dialogikus voltában ragadható meg; a szocializáció nyelvi szocializáció is egyben; a kultúra a nyelvi kulturáltságot, egyfajta „etalont" is jelent; az ismeretterjesztésbe beleérthető a nyelvi isnereöejjeszíés; a szóakoztatásbaaz igen ^zdag nvdvi humor stb. A tömegkommunikáció és a nyelv kapcsolatát legszemléletesebben az ún. absztrakciós létrával mutathatjuk be. A nyelvhasználatnak ugyanis több szintje van, megkülönböztethető egy inkább absztrakt (elvont) és egy inkább konkrét szint. Konkrét Abs 3. ábra: Az absztrakciós létra 50