Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2004. Sectio Scientiarum Economicarum et Socialium (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 31)

Zimányi Árpád: Bulvárlapok cikkeinek szövegtani elemzése

A mondategészek átlagos száma cikkenként (mondategészek/cikkek): 7,8 A mondategészek átlagos száma cikkenként (a rövidhírek nélkül): 10,7 A mondategységek átlagos száma cikkenként (tagmondatok/cikkek): 15,6 A mondategységek átlagos száma cikkenként (a rövidhírek nélkül): 21,4 A szóelőfordulások átlagos száma cikkenként (szóelőfordulások/cikkek): 100 A szóelőfordulások átlagos száma cikkenként (a rövidhírek nélkül): 137 A mondatok és mondategységek átlagai A mondategészek mondategységeinek átlaga (megys./mcgész): 2,0 A mondategészek szóelőfordulásainak átl. száma (szóelőford./mcgész): 12,8 A mondategységek szóelőfordulásainak átl. száma (szóelőford./ megys.): 6,4 Bár az átlagok elfedik a szélső értékeket, mégis érdekes összefüggéseket vehetünk észre. Ha figyelmen kívül hagyjuk a rövidhíreket mint sajátos műfajt, egy-egy cikk (szöveg) átlagosan 10-11 mondategészből, 21-22 mondategységből, illetőleg 135-140 szóelőfordulásból áll. A további elemzésben már nem kell eltekintenünk a rövidhírek adataitól. Viszonylag alacsony a mondategészek mondategységeinek száma, a szerkesztettségi mutató (2,008). Ez azt jelenti, hogy kevés a többszörösen öszszetett mondat, és a mondategészek átlagosan két mondategységből állnak. Tanulságos összevetnünk e mutatókat Derne László - természetszerűleg más szövegtípusokra, más műfajokra kiteijedő - gyakorisági vizsgálatának adataival. A szerkesztettségi mutató legalacsonyabb értéke nála 1,97, a szövegek többségében pedig 2,4 és 3,5 között változik (Derne 136-157), tehát érezhető - legalább 20%-os - különbségről van szó. Anyagunkban a kontrollcsoporthoz képest valamivel alacsonyabbak a telítettségi mutatók, azaz a mondategészek és a mondategységek szóelőfordulásainak a száma: egy-egy mondategész átlagosan 12,8, egy-egy mondategység pedig mindössze 6,4 szóból áll. Derne vizsgálatában a következőket találjuk: a mondategészek telítettségi mutatója 15,67, a mondategységekben 8,32 (i. m. 273; 276). Az eltérés kb. 16-18%. Elemzett szövegeink is alátámasztják Derne Lászlónak azon megállapítását, hogy minél hosszabb a mondategész, annál rövidebbek a benne foglalt mondategységek, cs annál kevesebb szóelőfordulást tartalmaznak. Vizsgálata szennt a mondathosszúság növekedése kedvez az ultrarövid (négy szónál rövidebb) mondategységek megjelenésének (i. m. 280). A cikkekben az az oka ennek, hogy a többszörösen összetett mondatokban gyakran szerepelnek rövid abszolút fomondatok utalószóval vagy anélkül, alannyal és állítmánnyal, (X. bejelentette, hogy...; Y. azt nyilatkozta, hogy...; Z. kiállt amellett, hogy...), módosító mondatrészletet tartalmazó mondatok (Úgy tűnik...; Valószínű, hogy...; Feltételezhető, hogy...). 41