Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2004. Sectio Scientiarum Economicarum et Socialium (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 31)

Zimányi Árpád: Bulvárlapok cikkeinek szövegtani elemzése

tózni érkeznek a turisták, Harmincas volt a múmia; más cikkek címében: Lincseléstől féltik a piromániást, Légkondicionáló okozta a kórt. Ilyenkor a közlésben legfontosabbnak ítélt mondatrészek kerülnek a cím élére, ezzel együtt nagyobb nyomatékot, kiemelő hangsúlyt kapnak. Ha viszont a cikkek szövegében találkozunk indokolatlan nyomatékosítással, azt már jogosan ki­fogásolhatjuk: Megtizedelte a gin a gyászoló rokonokat. Tizen hunytak el egy kameruni halotti toron, miután koccintottak az elköltözött rokon emlékére. (Egyenes szórenddel: Tizen elhunytak egy...) Az efféle szerkesztésmód ma­gukban a cikkekben csak ritkán jelentkezett. A vizsgált anyagban zavaró helyesírási hibák nem fordultak elő. Örven­detes, hogy a számítógépes elválasztás miatt korábban megszaporodott és gyakran kifogásolt helytelenségek mára eltűntek, bizonyára a korszerűbb programoknak köszönhetően. Egyedül az összetett mondatok központozásá­ban volt néhány javítanivaló, jobbára a tagmondathatárokon elmaradó írásjel miatt: Nem tudta mikor kell jönni. - Helyesen: Nem tudta, mikor kell jönni. Ez a jelenség tipikusnak mondható, különösen akkor, amikor a kapcsolóele­mek hiányoznak. Ilyenkor a rövid, néhány szavas - utalószó nélküli - fo­mondatot követi a mellékmondata, amelyből sokszor elmarad a kötőszó: Nem tudta [azt], [hogy] mikor kell jönni. Kötőszóhasználat - vonatkozó mellékmondatok Bizonyos fokig nyelvhelyességi (másrészt viszont fogalmazási) kérdés az összetett mondatok kötőszóhasználata. Ennek kapcsán két jelenségről kell részletesen szólni: a vonatkozó mellékmondatok gyakori előfordulásáról és a kötőszóelhagyásról, ezen belül főleg a hogy törléséről. Mindkét mondatszer­kesztési sajátosság nagyon jellemző a vizsgált anyag egészére, és nem csu­pán egyes szerzőkhöz köthető, hanem jól láthatóan általános jegy, újabb fo­galmazási sajátosság. A Nyelvművelő kézikönyv szerint a hogy kötőszó elhagyható sok alanyi és tárgyi mellékmondatból, főképpen ha bennük kérdő névmás vagy névmási határozószó is van (a levélből nem tűnt ki, [hogy] mikor szállítsuk az árut), és ugyancsak elhagyható a függő idézetekből (Apád is mondta, [hogy] mi­lyen hanyag vagy). (NyKk. I. 878) Sem itt, sem pedig a későbbi NyKsz.-ban nem utalnak a szerzők arra, hogy a kötőszóelhagyás olykor zavaró is lehet, és arra sem, hogy sajtónyelvi jelenség lenne. A hogy kötőszó törlésére jellegzetes példa egy 7 mondatos cikk, amelyből 4 esetben hiányzik a kötőszó (ML 14: Terézváros nem találja vagyonát). Csak az érintett mondatokat közöljük, némileg rövidítve, és a későbbi elem­zés miatt számozva: (1) Üres volt a Postabank széfje, így továbbra sem lehet tudni, 0hol vannak a hatodik kerület milliói. (2) Utóbb kiderült, 01spánky 38

Next

/
Thumbnails
Contents