Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2004. Sectio Scientiarum Economicarum et Socialium (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 31)

Zimányi Árpád: Bulvárlapok cikkeinek szövegtani elemzése

Mai sajtónk rendkívül sokszínű: megférnek egymás mellett a mértékadó orgánumok, az elkötelezett pártkiadványok, az ismeretterjesztő, a tudományos, a kulturális, a szórakoztató és a bulvárlapok, de helyet követelnek a jó szándékú, de a médiatapasztalatokat olykor nélkülöző civil kezdeményezések, a szubkultúrák termékei, és megjelenhetnek a társadalom egy része szerint nyomdafestéket nem érdemlő irományok, nyomdafestéket nem tűrő kifejezésekkel. Ennek megfelelően nemcsak a bennük feldolgozott tematika változatos, hanem a műfajok rendszere, a hozzá illeszkedő stílus és nyelvezet. Mindezek miatt nem beszélhetünk egységes sajtónyelvről, és az ezt taglaló útmutatások, tankönyvek, elemzések nemegyszer megragadnak az általánosság szintjén, vagy pedig a bennük foglaltak némileg leegyszerűsítik a valóságot. A sajtó nyelvének, stílusának éppúgy több rétege van, mint ahogy a lapok is megoszlanak az előbb említettek szerint. Az árnyaltabb kép megrajzolása végett érdemes komplex szövegtani vizsgálatot végezni a szintaktikai, szemantikai, pragmatikai és stilisztikai szint feltárásával. Az alábbi elemzésben arra vállalkozom, hogy ezeknek a szempontoknak a figyelembevételével megkíséreljek képet adni a bulvárlapok szövegeiről. A vizsgálat kiteljed a tematikára, a címadásra, a szóhasználatra, ezen belül az idegen szavakra, a képszerűség elemeire, a frazeológiai egységek, a szólások használatára, a stílusra, különös tekintettel a bizalmas stílus és a szleng elemeire. A szűkebb szakmán kívül nem annyira ismert, hogyan vehetők számba statisztikai módszerekkel a mondattani sajátosságok, a mondategészek, mondategységek (tagmondatok). Velük érdemes behatóan foglalkozni, míg a szövegpragmatikára külön nem térünk ki, mivel róla a már említett újabb szakmunkák részletesen szólnak, így a hatáskeltés, a befolyásolás tényezőiről és a diskurzuselemzésről. A vizsgált cikkek kiválasztása nem véletlenszerűen, hanem meghatározott elvek alapján történt: belekerült az elemzésbe a lap első négy, valamint utolsó oldalának minden írása a Blikk 2003. augusztus 2-ai és minőségi bulvár megjelölésű Színes Mai Lap 2003. augusztus 7-ei számából. A feldolgozott műfajok: hír, rövidhír, riport, tudósítás, glossza. Egyáltalán nem szerepelnek sporthírek, sporttudósítások, hirdetések és apróhirdetések. Az utóbbiakat már csak azért is célszerű elkerülnünk ebben az áttekintésben, mert szövegtani jellemzőik igen nagy mértékben különböznek az említett jellegzetes publicisztikai műfajokétól. Összesen 48 cikkel foglalkozunk, közülük 25 a Blikkben, 23 a Színes Mai Lapban jelent meg. A két lapot esetenként kezdőbetűikkel rövidítjük: Blikk - (B), Színes Mai Lap - (ML) Címek Mi az, ami legelőször megragadja az ember figyelmét egy lapban? A fényképek és a címek. Az írott és az elektronikus médiában egyaránt meg31