Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2004. Sectio Scientiarum Economicarum et Socialium (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 31)

Alabán Ferenc: Irodalom a kommunikáció forgatagában

3.Utalás Nicolai Hartmann esztétikai felfogásokat osztályozó megkülönböztetéseire (Esztétika, Budapest. 1977, 408). Lásd részletesebben Ungvári Tamás értelmezését, in: A szépség születése. Bevezetés az irodalomelmélet alapfogalmaiba. Kozmosz Könyvek, Budapest, 1988, 13-16. 4.Erre vonatkozóan pontos képet kaphatunk A magyar irodalom története I. (szerk. Klaniczay Tibor), Budapest. Akadémiai Kiadó, 1964 kézikönyv irodalomértelmezésének tartalmi koncepciójából. 5.Révai Miklós két legjelentősebb munkája már a 19. század elején jelenik meg: Antiquitates lieraturae Hungaricae (1803), Elaboratior grammatica (1803-1806). Verseghy Ferenc fontos nyelvészeti és esztétikai műve szintén a 19. században lát napvilágot: Analytica institutionum linguae Hungaricae, 1-11. kötet (18161817). A nyelvújítás, a verselés és a fordítás kérdéseiben heves vitát folytattak egymással. 6. Utalás a Benedek Marcell által szerkesztett Irodalmi lexikon (Budapest, 1927) című kiadványra, melynek megírására ötven szerző vállalkozott. 7. Magyar irodalmi lexikon, I—

III. kötet. (Főszerkesztő: Benedek Marcell) Budapest, Akadémiai Kiadó, 1963, 1965. Az idézetrészletek az előszóból valók. 8.Romániai magyar irodalmi lexikon I. (A-F) Főszerkesztő: Balogh Edgár. Bukarest, Kriterion Könyvkiadó, 1981, 5. 9. A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-1995 (Főszerkesztő: Fónod Zoltán), Bratislava, Madách - Posonium 1997. 10. Utalás Papp Tibor megállapítására, akinek a Les trés riches heures de 1 ordinateur no 1 című francia nyelvű művét 1985 júniusában mutatták be a párizsi Pompidou Kultúrközpontban. Két hónappal később Kalocsán, a Schöffer-szeminárium keretében megtartott Magyar Műhely-találkozón a Vendégszövegek számítógépen 1 című munkája is bemutatásra került (Múzsával vagy múzsa nélkül? Budapest, Balassi Kiadó, 204). Szakirodalom Bíró Ferenc: A felvilágosodás korának magyar irodalma, Budapest, Balassi Kiadó, 1994,21. Bojtár Endre: Az irodalmi mű értéke és értékelése. In: A strukturalizmus után. Érték, vers, hatás, történet, nyelv az irodalomelméletben (szerk. Szili Józseí), Budapest, Akadémiai Kiadó, 1992, 20. Horváth János: Irodalmunk fejlődésének fő mozzanatai, Budapest, 1908, 49. Kulcsár Szabó Ernő: A másság mint jelenlét. Jelenkor, 1988, 7-8. szám, 701. Robert Escarpit: Irodalomszociológia. A könyv forradalma, Budapest, Gondolat Kiadó, 1973, 19. Szkárosi Endre: Hogyan képzelem el a következő 25 év irodalmát? Magyar Műhely, Párizs-Bécs-Budapest, 1988, 2. sz, 28. 154