Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2004. Sectio Scientiarum Economicarum et Socialium (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 31)

H. Varga Gyula: A negyedik médium kommunikációja

Nyelvi jellemzők Az on-line újságok nyelvi megformálásának két legszembetűnőbb jellemzője a szóhasználat és a nyelvi-helyesírási pontatlanság. Szóhasználatáról rovattól is függően - elmondhatjuk, hogy kevésbé választékos, jóval kevesebb kötött szerkezetet és szak- - tegyük hozzá: idegen - szót, szakkifejezést használ, mint a nyomtatott sajtó. Ennek több oka is lehet. Az egyik föltehetően az, hogy más a célközönség. Az internetet nagyobb százalékban a fiatalok, illetve a férfiak használják; a közélet szereplői, a politika iránt érdeklődők a hagyományos újságokból tájékozódnak, így ez utóbbiak presztízse is jóval nagyobb. A másik ok: az on-line lapok szerkesztőségében kevés professzionális újságíró dolgozik, a cikkeket főleg fiatal, kevésbé tapasztalt munkatársak íiják. így az írások színvonala alacsonyabb, minősége tarkább. A harmadik ok: a sietség. Mivel itt nincs lapzárta, igyekeznek a friss híreket minél hamarabb közzétenni. így nem marad idő a cikkek igényes kidolgozására, az adatok ellenőrzésére. Ezt meghagyják a nyomtatott sajtónak. A nyelvhasználat másik fó jellemzője a nyelvhelyességi-helyesírási pontatlanság. Feltétlenül a sietséget, a felületességet és bizonyos fokú igénytelenséget, a nyelvi műveltség alacsonyabb szintjét jelzi a gépelési, helyesírási, írásjel-használati, elválasztási hibák feltűnő gyakorisága. (Nem mentség az sem, hogy sajnos manapság nyomtatásban - könyvben, újságban, reklámszövegekben - sem ritka ez a jelenség.) Gyakran látszik ezeken a szövegeken a végső ellenőrzés elmaradása. (A nyomtatott lapokban a szerkesztő, olvasószerkesztő, korrektor a hibákat általában kiszűri.) Az interneten megtaláljuk a hagyományos nyomtatott újságok on-line változatát is. Napjainkban, a fényszedés korában szinte minden nyomdai terméket számítógépen állítanak elő, így a laikus olvasó azt hiheti, hogy a készre tördelt újságoldalakat egyszerűen föl kell tenni a hálózatra. Ez nagy tévedés. A digitalizált anyagokat (szövegeket, ábrákat, táblázatokat) egy másik programmal teljesen át kell szerkeszteni. Vegyünk egy példát. A magyar napilapok piacán vezető Népszabadság 1995-ben indította az on-line verziót. A Népszabadság On-line (NOL) formai és tartalmi tekintetben egyaránt új alapokra helyezte az információszolgáltatást. Követi az anyaújság szemléletét, értékrendjét, örökségét, viszonylagos önállóságát azonban jelzi, hogy saját szerkesztősége van. A NOL tehát nem pusztán a Népszabadság digitalizált változata. Látható, tapasztalható, hogy az on-line sajátosság átformálta az újságírói szemléletet is. Az egyik fő eltérés a már említett periodicitásnak, a napi egyszeri megjelenésnek - és ezzel együtt a lapzártának - a megszűnése. Mivel a NOL a nap 24 órájában elérhető, állandóan frissíteni kell, ezt követeli az on-line hírverseny, s az újságírónak bizony itt is jóval kevesebb ideje marad a forráskutatásra és a szerkesztésre. 108