Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2004. Sectio Scientiarum Economicarum et Socialium (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 31)

H. Varga Gyula: A negyedik médium kommunikációja

sport) témájú írást. Egyébként pedig ilyen rovatok is vannak, s az érdeklődők ott megtalálhatják őket. A bulvársajtóra jellemző harsányság ugyan nincs meg ezekben az újságokban, viszont annál figyelemfelkeltőbbek a reklámok. A hirdetések villognak, mozognak, cserélődnek, olykor átúsznak a szöveg előtt, vagyis kikerülhetetlenek. Manapság az újságok, főleg pedig a rádió- és tévécsatornák némely esetben próbálják - az egyébként passzív - befogadót véleménynyilvánításra késztetni olvasói levelekkel, telefonálással. Az igazi interaktivitás azonban az interneten valósul meg. Egyrészt úgy, hogy a felhasználó-befogadó eleve aktív (rá kell kattintania a hivatkozásokra), másrészt a legtöbb írás továbbküldhető e-mailen (a lapok erre általában biztatják is az olvasókat), illetve kérik a felhasználó véleményét (írjon nekünk.!), harmadrészt vitafórumokat biztosít a felhasználók kívánsága szerint. 2. Az on-line újság is a hipertext elvére épül. A címlapon, illetve az egyes rovatokban az olvasó csak egy rövid összefoglalót (leadet) talál, onnan léphet tovább a teljes cikkhez. Emiatt a lead szerepe még fontosabb, mint a nyomtatott újságban, hisz ettől függ, hogy elolvassák-e a teljes írást. A címadásra, a lead és a teljes cikk megfogalmazására szintén az a köztes nyelvi megformálás jellemző, amelyről a témavilág esetében már volt szó. Az írások felépítését és mondatalkotását a rövidség, a célra törés és a lendületesség jellemzi. Itt rövidségen nem a nyomtatott sajtóra jellemző sűrítettséget, tömörséget értem - ez utóbbi oka a hellyel való takarékoskodás -, hiszen az interneten lényegében korlátlan a teljedelem. Inkább a kevesebb információ közlése, az olvasó „kímélése" a cél. Az on-line újságok cikkeiben a korábbi írásokra vagy más újságra való utalást természetesen a hivatkozások (linkek) segítségével oldják meg. Ugyanakkor a cikkek végén gyakran a témához kapcsolódó „olvasnivalókat" ajánlanak. Pl. egy politikai esemény taglalását követően találhatunk linkeket az előzményekre utalva, attól függetlenül, hogy az az adott lapban vagy épp egy hagyományos újság on-line változatában, esetleg az MTI, a BBC stb. honlapján jelent-e meg. Ezt az teszi lehetővé, hogy ezek az orgánumok archiválják az anyagaikat, s így azok később is hozzáférhetők bármikor bárki számára. A nyomtatott sajtóban a cikkek tematikai rendet követnek. Mindennek helye (rovata) van. A címlap mára erősen reklámszerepet kapott, a hírérték, az érdeklődés fölkeltésére alkalmasság dönt a címlapra kerülésben. Az online újság ebben eltér: a címlap első helyére - tetejére - mindig a legfrissebb cikk kerül. Az időrend fölértékelődését mutatja az is, hogy az ilyen újságok időrendi hírsorozatot is felajánlanak (Az elmúlt 24 óra hírei) - olykor időintervallumokba csoportosítva. 107