Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2002. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium. (Acta Academiae Agriensis : Nova series)

Loboczky János: Gadamer hermeneutika]a mint a „szót értés" elmélete

Loboczky János Gadamer hermeneutikája mint a „szót értés" elmélete H. G. Gadamer számtalan írásában hangsúlyozza a dialógusnak mint kifejtési formának az alapvető fontosságát a filozófiai gondolkodásban. A dialógus éppúgy öncél, a Másik megértésén keresztül tulajdonképpen önmagam megismerése, mint ahogy a világunk globális problémáira való reagálás egy módja is: ,.Mit jelent tehát ... magunkat a világban megérteni'? Azt jelenti: másokkal szót érteni, ez annyi, mint: a másikat megérteni. És ez morálisan, nem logikailag értendő. Ami tulajdonképpen a lehető legnehezebb emberi feladat - különösen számunkra, akik egy monologikus tudományok által formált világban élünk" (Gadamer 1991: 10). Előadásomban Gadamer filozófiai hermeneutikájának olyan kérdésköreit vizsgálom, amelyek tanácskozásunk témájával sokrétűen összefüggnek. A megértés hermeneutikai köréből kiindulva a következő fogalmak gadameri analízisét vesszük s/emiigyre: képzés, előítéletek, a kérdés és a válasz logikája, alkalmazás és tapasztalat. Mindezek a ! ilozófiai-megértéselméleti elemzések fontos tanulságokkal,, ill. aktualitásokkal szolgálnak a politikai és médiakommunikáció számára is: pl. Hogyan lehetséges termékeny dialógus a politikában egymással szembenálló irányzatok, pártok képviselői között? Lehetséges-e „adekvát" megértés politikai szövegek esetében? A vélemények pluralitása mellett beszélhetünk-e igazságról a politikában? Az előadás az ilyen kérdéseket elsősorban a problémafelvetés szintjén kívánja tárgyalni. Először a képzés (

Bildung) kifejezést - gadameri terminológiával élve mint az egyik humanista vezérfogalmat járjuk körbe. Elsősorban azért, mert e szó annak a felvilágosodásnak a teméke, amelynek leginkább köszönhetjük a tolerancia modem értelmezését. Képzés-műveltség (a Bildung mindkettőt jelenti) és tolerancia alapvetően feltételezik egymást, hiszen műveltség nélkül nem lehetséges tolerancia, tolerancia nélkül pedig nem alakulhat ki a műveltséghez hozzátartozó szélesebb látókör, hiszen intoleráns nézőpontból, életszemléletből az új tapasztalatok, ismeretek megszerzésére irányuló nyitottság hiányzik. Gadamer a képzés fogalmánál Herder meghatározásából indul ki: „képzés révén felemelkedni a humanitásig". Érzékelhetően nem arról van szó, hogy csupán valamilyen szakképzettség értelmében teszünk szert valamilyen kép88