Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2002. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium. (Acta Academiae Agriensis : Nova series)

Pólya Tamás: A szándéktulajdonítás elméletéről

zonyos ponton túl nem lehet választani - még elvileg sem - aközött az álláspont között, hogy a Másik a szavait ugyanúgy használta, mint mi, de többékevésbé furcsa nézeteket vall, és aközött a nézet között, hogy rosszul fordítottuk le [a szavait]. Őrlődve a két dolog között, hogy a beszélő szavainak értelmet adjunk, és hogy a vélekedései mintázatának is értelmet találjunk, a legjobb, amit tehetünk, ha olyan fordítási elképzelést választunk, amely maximalizálja az egyetértést. [...] Az, amit a határozatlanság mutat, nem más, mint az, hogy ha egyféle módon tudunk értelmet adni, akkor más, lényegesen különböző módok is vannak ..." (Davidson 1984: 101). A hólizmus kéz a kézben jár a félreértés lehetőségével, s így jelen elemzés a davidsoni tézisek mindennapi kommunikációra történő alkalmazása révén a kommunikációs sikertelenség lépten-nyomon való megjelenési lehetőségét rajzolja fel. Ám épp az ilyesféle sikertelenséget elkerülendő állítja Davidson, hogy az interpretáció során az értelmező elsősorban a sajátjához hasonló, azaz a számára is átlátható vélekedésrendszert keresi a beszélő megnyilatkozása mögött, s hogy értelmezői jóindulata abban áll, hogy a másikat - önképére - racionális lényként kezeli. „A módszertani tanács, hogy az egyetértést optimalizálva értelmezzünk, nem lehet elgondolható az emberi intelligenciáról alkotott olyan jóindulatú feltételezésen nyugvónak, amelyről kiderülhet, hogy hamis. Ha nem találunk módot arra, hogy egy teremtmény megnyilatkozásait és másféle viselkedését olyanként értelmezzük, mint amely a mi standardjainkkal nagyrészben konzisztens vélekedéshalmazt fed fel, akkor nem lesz indokunk arra, hogy arról a teremtményről azt tartsuk, hogy racionális, vélekedésekkel rendelkezik vagy hogy mond valamit." (Davidson 1984: 137). Davidson baljóslatú szavai talán túlzásnak hatnak, de nem szolgálnak többre itt, mint hogy a szándéktulajdonításnak általában véve a cselekvések és partikulárisán a nyelvi cselekvések értelmezése során meglévő jelentőségét példázzák. Úgy vélem, ezek s a fentebb mondottak együttvéve láttatni engedik, hogy a szándéktulajdonítás megfelelő teoretikus kezelése a gyakorlatra valamit is adó személyközi kommunikációs elméletek számára minimumkövetelmény lesz. Hivatkozások Andor József, Benkes Zsuzsa és Bókay Antal (szerk.) 2002. Szöveg az egész világ. Petőfi S. János 70. születésnapjára. Budapest, Tinta Kiadó. Andor József - Pelyvás Péter (szerk. ) Empirical, Cognitive-based Studies in the Semantics-Pragmatics Interface. CRISPI Series, Oxford: Elsevier Science. Szerk. alatt. 26