Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2002. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium. (Acta Academiae Agriensis : Nova series)
Andok Mónika: News net - hírgyűjtési háló: Tuchman elmélete és a mai magyarországi gyakorlat
Andok Mónika News net - hírgyűjtési háló: Tuchman elmélete és 38 a mai magyarországi gyakorlat 1. A hír kutatás eddigi eredményei a szervezetszociológia oldaláról A hírekről szóló anekdotikus természetű, egykori újságíróktól származó leírások után körülbelül az 1960-70-es évek fordulóján megjelentek a dokumentarista beszámolók. Ezen írások erénye, hogy elsőként mutatják be a hírgyűjtés, a szelekció és a hírprezentálás mikéntjét, foglalkoznak az újságírói rutin kérdésével. Majd az 1970-es évek végén már rendkívül alapos szociológiai vizsgálatát írják le a sajtóhíreknek. Ezek a hírgyártás különböző szervezeti szintjeiről és dimenzióiról készített alapos bemutatások és elemzések. Gans Deciding what's news (1979) című könyvében már megtalálható a tudományos alapossággal végzett terepmunka, a newsroom alapos megfigyelése, górcső alá veszi a hírértéket és a hírszerkesztési sorrendezést is. Gaye Tuchman a Making Newsban (1978) is érdekes, újszerű megközelítést ad, etnometodológiai szempontból végez elemzést. A szerkesztők és újságírók mindennapi rutinját úgy írja le, mint a valóság hírként való prezentálására szolgáló képességet. Úgy véli, a hírek nem a valóság képei, hanem a világról való társadalmi gondolkodás konstruált keretei. A hírek hitelességének garanciáit az intézményes keretek, a bürokratikus szervezet jelentik. A hitelesség illúzióját teremtik meg napról napra a hírszerkesztőségekben. Fontos megfigyelése, hogy az újságírók nem mindenhol és nem minden időben keresnek hírt, hanem általában a bevett, bejáratott forrásaiknál, s ott is bizonyos időközönként. Erre a megfigyelésére hozza létre a „news net" elnevezést. Fishman a Manufacturing the News (1980) című könyvében a szervezeti előírásokra koncentrál, melyek megteremtik a szerkesztőségi munka kereteit, miközben verifikálási eljárássá alakulnak. Ennek a körnek a kutatásait terjesztette ki magyar környezetre például Tamás Pál, Kiss Zsolt Péter vagy legutóbb Jenei Ágnes Jenei 1999: 63-73), akik a magyar hírkészítést úgy vizsgálták, hogy a szervezetbe ágyazottságra koncentráltak, a szerkesztőségi munkára. Értékes információikért szeretnék köszönetet mondani Barták Péternek, Csikász Brigittának, Izbéki Gábornak és Ökrös Csabának. 95