Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2002. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium. (Acta Academiae Agriensis : Nova series)

Tóth Péter: A média az evolúciós magatartástudományok nézőpontjából

1988), ugyanakkor a lehetőségért való vetélkedés felfokozott izgalmat okoz, nemegyszer nyílt agresszióba torkollik (Aureli és munkatársai 1992, Zaragoza és munkatársai 1996). Mivel a kurkászásra fordítható idő korlátozott (a napi aktivitásnak 3-8 százaléka), hiánya vagy a korlátozott lehetőség a hozzájutásban, egyéb okból történő elmaradása, illetve megvonása minden bizonnyal kedvezőtlenül befolyásolja az egyedek emocionális állapotát, másokkal szembeni attitűdjét (de Waal 1996). A rangsorrendben történő változások nyilvánvalóan átrendezik mind a figyelem, mind a társas kapcsolatok hálózatát, a kurkászás elosztását és eloszlását, ezáltal befolyásolják a csoporttagok egymással szembeni attitűdjeit is. Tehát a pozíciók számontartására szelektálódott pszichológiai mechanizmusok összetettségük mellett kapcsolatban lehetnek más döntési és magatartás-szabályzó mechanizmusokkal is. Nem meglepő tehát, hogy a média előszeretettel foglalkozik a rendkívüli érdeklődésre és elvárásra is reagálva a kiemelkedően magas helyzetet elfog- lalókkal. Norman Feather (1994) a magas pozíciót elért személyek iránti attitűdöket és bukásukat követő változásokat kutattayiskolai és társadalmi környezetben, utóbbit kiegészítve kultúraközi összehasonlítással is. Az emberek sokféle szempont alapján viszonyulnak negatívan vagy pozitívan a kiemelkedő pozícióba kerültekkel. A hozzájuk mért hasonlóság (részben mint az azonosulás jellege), a felemelkedés módja, megérdemeltsége és a pozícióban gyakorolt magatartása amelyek befolyásolják bukásukkor is érzelmeiket és indoklásaikat. E jelenség evolúciós előzményére utalnak azok a kísérletek, amelyeket primatológusok a zöld cerkóffal és medvepáviánnal végeztek. Bebizonyították, hogy az állatok rendelkeznek valamilyen kognitív reprezentációval arról, hogy egy adott rangpozícióban mi a „helyes" magatartás. Vagyis képesek összehasonlítani és megítélni a társak aktuális magatartását, kommunikációját egy a kognitív térben szerveződött, a különböző hierarchikus helyhez illeszkedő mintázattal, és eltérés esetén megfelelően reagálni rá (Cheney és Seyfarth 2001). Nemi különbségek a média hatásában Az evolúciós magatartásbiológia két, talán legfontosabb elmélete a szexuális szelekciós elmélet és a szülői ráfordítás elmélete (Darwin 1871, Trivers 1972). Lényegük, hogy minden ember - akár nő, akár férfi - valamennyi élőlényhez hasonlóan rendelkezik a génjeiben kódolt törekvéssel, hogy minél nagyobb arányban képviseltesse magát a jövőbeni generációkban. Ez a törekvés azonban mind genetikai, mind környezeti feltételek és hatások által eltérő módon érvényesülhet. A biológusok úgy mondják, eltérő fenotípusos (aktiválódó) stratégiák és taktikák megnyilvánulásai által igyekszik az egyed maximalizálni reproduktív sikerét, azaz fitneszét. 61