Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2002. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium. (Acta Academiae Agriensis : Nova series)

Terestyéni Tamás: Az új információs-kommunikációs technikákkal kapcsolatos dilemmák

Kétségtelen, hogy a számítógépes hálózatnak komoly lehetőségei nyílnak a demokrácia gyakorlásában és erősítésében, egyelőre azonban még meglehetősen bizonytalan, hogy az állampolgárok miképpen élnek a lehetőségekkel. Két kiváló médiakutató, Jay G. Blumler (University of Leeds, UK) és Michael Gurevitch (University of Maryland, USA) The New Media and our Political Communication Discontents címmel a hálózaton is közzétették ezzel kapcsolatos tapasztalataikat. Sok jel szerint gyakran kétséges értékű kommunikáció zajlik. Kiderült például Usenet-csoportok vizsgálatából, hogy demokratikusabb kommunikáció helyett nem ritkán a legrosszabb forgatókönyvek valósultak meg: a szabad, kötetlen, irányítás nélküli kommunikációból nem egyetértés, belátás és bölcsesség alakult ki, hanem zűrzavar, a nézetek kakofóniája; a leghangosabb, legerőszakosabb résztvevők kezébe csúszott az irányítás; szélsőséges, dogmatikus és extrém nézetek ülték meg a szabadnak és plurálisnak remélt kommunikációt. Ilyesféle tapasztalatokról a hazai földön is hírt adtak. Például: „Az Index.hu politikai fórumából az elmúlt év utolsó napján lett elegem. Elegem lett abból, hogy a szélsőjobboldali hozzászólók szinte megszállták a hazai internetes demokrácia centrumának számító fórumot, hogy a maga alpári stílusával szétzülleszt mindent egy tucatnyi ember, aki lényegében állandóan jelen van, hogy valamilyen módon mindent a zsidózás, a kommunistázás, a cigányozás, szerencsésebb esetben az Orbán-imádat irányába tereljen. Ezek a figurák szinte mindenkit kiszorítottak, akiktől konstruktív hozzászólásokat olvastam az elmúlt négy évben" (Kalmár 2002). 4. Valóság vagy képzelgés? 4.1. Az új technikákkal kapcsolatban mintha túlsúlyban lennének a lelkesült, de tudományosan nem, vagy csak részlegesen alátámasztott nézetek. „A médiaágazat... kardinális változásait sokan szinte már befejezett tényként kezelik, egyenesen azt állítva, hogy a fogyasztó a továbbiakban közvetlen ellenőrzést gyakorolhat a médiumok fölött, azaz a felülről lefelé üzeneteket áramoltató média korát felváltja a fogyasztó által lehívott, alulról felfelé építkező média. A fogyasztó tehát aktivizálódik, a hálózatra kapcsolódva nemcsak azt a technológia nyújtotta lehetőséget használja ki, hogy a maga preferenciáinak megfelelő médiatartalmak után kutasson, hanem az árukról és szolgáltatásokról is így fog informálódni, azaz a tömegkommunikáció mellett a marketingkommunikáció is alapjaiban meg fog változni" (Gálik 1999: 10). „[...] A futurológiai állásponttal az a legnagyobb probléma, hogy kritikátlan és nem emberközpontú. Ez az információs társadalomkép utópikus, azt állítja ugyanis, hogy a technológiai fejlődés minden társadalmi egyenlőtlenséget felold a jövőben. Ezzel a mítosszal azonban le kell számolni, az információs társadalom nem ígér megváltást" (Pintér 2001: 129). 47