Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2002. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium. (Acta Academiae Agriensis : Nova series)

Terestyéni Tamás: Az új információs-kommunikációs technikákkal kapcsolatos dilemmák

egy, az információs társadalom eszméjét megvalósítani hivatott szerveződés és kulturális közeg támaszt jövendő tagjaival szemben (Terestyéni 2002a). A felnőtt magyar lakosság körében a funkcionális illiteráció Magyarországon (is) népes csoportokat veszélyeztető szociokulturális probléma, amely mély és valószínűleg egyre növekvő szakadékot képez a társadalomnak az információs-kommunikációs forradalom követelményeihez alkalmazkodni képes és az ezen követelményektől leszakadó része között. Ami pedig az idegennyelv-tudást illeti, igencsak megalapozottnak tűnnek azok a mind külföldi, mind magyar oldalról nem ritkán a tömegkommunikációs eszközökön keresztül is megfogalmazódó panaszok, aggodalmak, kritikák, hogy Magyarországon - az elmúlt évtizedben tapasztalható vitathatatlan nyelvtudásbővülés ellenére - az élet minden területén hiány van nyelveket jól beszélő szakemberekben. Aligha kétséges, hogy egyfelől az írás-olvasási anyanyelvi, másfelől az idegen nyelvi kommunikációs készségek széles rétegeket érintő viszszamaradottságának - sajnálatos módon - fokozódó szociokulturális szegregáció lesz a következménye, hiszen miközben a népességnek a modern technológiák birtoklásához és működtetéséhez megfelelő gazdasági és szellemi potenciállal rendelkező elit csoportja(i) különösebb gond nélkül besétál(nak) az információs társadalomba, az ezen potenciállal nem rendelkezőknek a feltehetően túlnyomó többséget alkotó sokasága kívül reked. 1.3. Miután a literációs és idegen nyelvi készségek és ismeretek legfőbb forrása az iskola, a kedvezőtlen helyzet kialakulásának, a sokakat korlátozó információs-kommunikációs kompetencia-hiánynak az alapvető okát alighanem az oktatás gyengülő színvonalában kell keresnünk. „A tendencia figyelemreméltó: ... csökken a közoktatás minősége, kevesebbet és egyre rosszabbul tudnak olvasni a diákok... Az iskola 8 osztályában a kilencvenes évek közepén minden nyolcadik 14 éves rosszabbul olvas, mint egy évtizeddel ezelőtt. Különösen az érettségi előtt állók körében szembeszökő az olvasásteljesítményben a 20 százaléknyi teljesítménycsökkenés, ami másképpen azt jelenti, hogy minden ötödik ember rosszabbul olvas, mint szűk tíz évvel ezelőtti hasonló korú társaik" (Sáska 1999: 53). Az idegen nyelvek ismeretének terén az elmúlt évtizedben tapasztalható volt ugyan némi előrelépés, a kedvező változás mértéke azonban messze elmaradt attól, amire az iskolázottsági szint (általános emelkedése) alapján számítani lehetett volna. Ha tehát minél több embert interaktív részesévé kívánunk tenni az információs társadalomnak, akkor a közoktatás jelentőségét, színvonala emelésének szükségességét, a reprimitivizáció terjedése megállításának követelményét nem lehet eléggé hangsúlyozni. Persze esetleg akadhatnak, akik azt gyanítják, hogy az anyanyelvi literációnak és az idegennyelv-tudásnak, illetve az oktatás színvonalának a technikai fejlődés kontextusában való emlegetését valamiféle technofób filosz attitűd motiválja. Hogy ez mennyire nem 42