Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2002. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium. (Acta Academiae Agriensis : Nova series)

Schleicher Nóra: Kommunikációs stratégiák a munkahelyi alkalmaz-kodásban Másképp beszélnek-e a nők és a férfiak?

2.1. A 'nyelvi fordulat' Körülbelül az 1970-es évektől kezdődően a társadalomtudományok számos területén végbement egy ún. nyelvi fordulat (

linguistic turn, discoiirsive turn), nyelv felé fordulás, mely bizonyos megközelítésmódok, tudományágak, módszertanok felvirágzásához, reneszánszához, illetve új megközelítésmódok létrejöttéhez vezetett. Ilyen terület volt többek között a szimbolikus interakcionizmus (G. H. Mead), a beszédaktus-elmélet (J. Austin), a Goffman-féle mikroelemzés, az etnometodológia (H. Garfinkel) és az ebből leágazó konverzációelemzés (H. Sacks), a szociolingvisztika, azon belül is elsősorban az interakciós szociolingvisztika (J. Gumperz), a beszéd etnográfiája (D. Hymes) és a kritikai diskurzuselemzés (N. Fairchlough, van Dijk, R. Wodak). A fent említett elméletek, megközelítésmódok, módszertanok számos szempontból különböznek egymástól, közös sajátosságuk azonban, hogy az elemzés középpontjába az interakciót, a kommunikációt, a diskurzust, közvetett módon tehát elsősorban, bár nem kizárólagosan, a nyelvet, pontosabban a nyelvnek a használatban megnyilvánuló sajátosságait, a nyelvhasználatot helyezik Szintén közös sajátosság a mikroszint előtérbe helyezése a makroszinttel szemben (ez alól kivételt képez a kritikai diskurzuselemzés irányzata, mely egyértelműen a két szint összekapcsolására törekszik). E megközelítés hívei szerint az olyan absztrakt fogalmak, mint 'társadalmi struktúra', 'osztály', 'rend', 'etnicitás', 'társadalmi nem' önmagukban nem létező, közvetlenül nem megragadható reifikációk, tárgyiasult formák, melyeket az egymással interakcióba lépő egyének folyamatosan, újra meg újra kommunikatív aktusok sorában hoznak létre. (Lásd Ellis 1999: 32; Wieder 1999: 166.) Ugyanakkor sokak szerint a kommunikációközpontú megközelítésmód mégiscsak segíthet meghaladni a mikro-makro dilemmát, hiszen, érvelnek, az egyén motivációi, céljai, attitűdjei, személyisége, kognitív állapota közvetlenül szintén nem megragadhatók, mindezekre szintén csak az éppen zajló interakcióból következtethetünk, illetve ezek is az interakció folyamatábanjönnek létre. (Lásd Iedema és Wodak 1999: 7.) Az interakció, a társas nyelvi gyakorlatok világa ily módon közvetítő szerepet tölthet be az egyén mikro- és a társadalom makrovilága között. 2.2. Az intézményi beszéd kutatása A kommunikáció, interakció kutatásának népszerű terepe az intézmény vagy szervezet, mely Giddens meghatározása szerint „emberek személytelen kapcsolatokra épülő nagyobb csoportja, amelyet konkrét célok megvalósítása érdekében hoznak létre" (1995: 287). Egyrészt az interakció szabályszerűségeit kutatók érdeklődése fordul az intézményi beszéd felé, illetve a hét29