Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2002. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium. (Acta Academiae Agriensis : Nova series)
Bernáth László: Sajtóelmélet és műfajismeret
Bernáth László Sajtóelmélet és műfajismeret Elméletellenes ország vagyunk. Ez a megállapítás némi ellenkezést válthat ki, hiszen köztudott, hogy a magyar oktatásügy egészének azt szokták felróni, hogy túlságosan elméletcentrikus, ellentétben például az amerikaival. Ami nem azt jelenti, hogy a gyakorlati oktatásnak nincs semmi szerepe nálunk, csupán azt, hogy a gyakorlat mögött elutasítanak minden elméleti alapvetést. A gyakorlatot attól tartják gyakorlatnak, hogy a mögött nincs semmiféle elmélet. Egyes szakterületeken, például az újságírásban is, gyanakvással kísérik, ha a hétköznapi tevékenységhez elméleti alapokat keresnek. Az a vélekedés, hogy a kutyát se tanítja senki ugatni, aztán mégis tud, tehát az újságírást sem lehet tanítani, csak gyakorlatban, a szerkesztőségekben, az elektronikus média műhelyeiben, sok idős kolléga máig dédelgetett és gyakran hirdetett - elképzelése a szakmájáról. Hosszú előtörténete van annak, hogy ez miért alakult így nálunk, és érdekes módon kezdetben inkább nyelvészek voltak más véleményen. Igaz, ők elsősorban az újságírók nyelvi oktatását tartották nagyon fontosnak. Figyelemre méltó példája ennek a Magyar Nyelvőrben 1918-ban megjelent írás. Szerzője Komjáthy Sándor, aki Újságírók Főiskolájának igényét jelentette be, két részben publikált tanulmányában. „Nem szabad tűrni - írja egyebek között -, hogy egyetlen éretlen érettségivel valaki a nemzet instruktorának csapjon fel." Később Zsedényi Béla, aki akkor a Miskolci Evangélikus Jogakadémia professzora volt - nevét sokan onnan ismerhetik, hogy 1945-ben a debreceni Ideiglenes Nemzetgyűlés elnöke lett - speciálkollégiumot hirdetett az újságírás témakörében. Előtte azonban körbejárta Németországot, ahol 1927-ben már Münchenben és Lipcsében sajtótudományi tanszékek működtek, sőt: Lipcsében már hallgatók is beiratkozhattak erre a tanszékre. Zsedényi arról is tud, hogy akkor már Amerikában 28 állami és 50 alapítványi egyetemen gyakorló újságíróképzés folyik. (Arról talán nem tudott, hogy Pulitzer József jóvoltából, a századeleje óta önálló újságíró egyetem működött - s működik máig - New Yorkban.) Németországból hazatérve tapasztalatairól kis könyvecskét is írt A sajtótudomány létjogosultsága és feladatai címmel, ami Miskolcon jelent meg 1929-ben. Ebből kiderül, nem tartja kizártnak, hogy egyszer, később mifelénk is meg kell majd próbálkozni az újságírók gyakorlati képzésével, de első lépésként pusztán elméleti kutatásokat javasol. Sajnálatos módon ezek a kutatások sem indultak meg akkor. 176