Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2002. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium. (Acta Academiae Agriensis : Nova series)

Horányi Özséb: Jegyzetek a felsőfokú újságíróképzés két hagyományáról

Manapság Magyarországon több egyetemen (így például az ELTE-n, a PPKE-en, a PTE-en, a SZE-en), illetőleg főiskolán (így például a BKF-en, az EKF-en, a KJF-en, a VJTF-en) folyik kommunikátorképzés és benne nyilvánvalóan 'újságíróképzés' is. Tény az is, hogy a szomszédos Ausztriától a tengerentúli USA-ig számtalan felsőoktatási intézményben folyik egyetemi, illetőleg főiskolai képzés olyan szakokon, amelyek Magyarországon kommunikátorként vannak egységesítve. A kurrikulumok elég változatosak, noha maguk a képzések egyértelműen társadalomtudományi végzettséget adnak, és így általában a társadalomtudományos képzést adó tanszékek, illetőleg fakultások vesznek részt benne. 2. Néhány jellegzetes különbségről e kétféle képzési hagyományban 2.1. A kurrikulumok különbségérő! Az új ságíró képzés ott, ahol van ilyen - természetszerűen - arra helyezi a hangsúlyt, hogy az újságírás szakma, amelyet el kell sajátítani. Meg kell tanulni írni, sőt jól írni, amely ezerféle módon kapcsolódik a nyelvhelyességgel és a stilisztikával. El kell sajátítani azoknak a műfajoknak a sajátosságait, illetőleg sajátos különbségeit, amelyekben egy-egy feldolgozandó téma megvalósul. Ehhez igen gyakran jó hátteret adnak a sajtótörténeti ismeretek. Ugyanígy esetenként kifejezetten szükséges a sajtójogban való járatosság legalább azon a szinten, hogy az újságírónak legyen (jogi értelemben vett) problématudata. És mindezek mellett ismernie kell azokat a technológiai körülményeket, amelyek közepette elő kell állítania termékét, a cikket vagy éppen magát a rovatot: ehhez jártasnak kell lennie a tipográfia, a képszerkesztés, sőt a laptervezés elemeiben is: a tipográfussal, a képszerkesztővel vagy a laptervezővel akkor tud ugyanis sikeresen együttműködni és lesz a termék megjelenése az adott körülmények között optimális, ha könnyen szót értenek, amelynek feltétele a - mondjuk így - közös nyelv, vagyis a tipográfussal, a képszerkesztővel vagy éppen a laptervezővel közös nyelv. Lehet, természetesen, finomítani még ezeket például annak mentén, hogy az új ságíró képzésen belül célszerű megkülönböztetni a nyomtatott mellett az elektronikus médiumokban (rádió, tv, on-line) járatos újságírókat, az újságírót és az újságszerkesztőt és így tovább Amennyiben volna újságíró képzés a mai magyar felsőoktatásban, akkor mind egyetemi, mind pedig főiskolai szinten megjelennének részeként az általánosan művelő tárgyak, amelyek között egyaránt lehetne pszichológia, szociológia vagy valamilyen módszertan, vagyis megjelenhetne benne a társadalomtudományi képzés is.. A kommunikátorképzésben azonban dominál a társadalomtudományi felkészítés abból kiindulva, hogy a kommunikátor a társadalmi kommunikáció valamely szegmensében tevékenykedik majdan, és arra van szüksége, hogy a 162