Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2002. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium. (Acta Academiae Agriensis : Nova series)

Buda Béla: Percepció, empátia, tervezés a kommunikációban

E fogalmat jól ismerjük az érzékenyítő és kommunikációs tréningek szakmai anyagaiból, általában ezeknek élményszerű megértésére, a tudatos- * ság és a szociális percepcióban elérhető teljesítményszint, pontosság fejlesztésére és gyakoroltatására törekednek. A cfoportos fejlesztési közeg az egyik forrása a javuló önismeretnek (közvetlen vagy áttételes visszajelzéseken át), a másik a viselkedés, a kommunikáció, ill. a társas szituáció audiovizuális rögzítése és elemzése. Sok alkalmazási vetületben a kontextuális érzékenység fokozása elegendő a szükséges kommunikációs fejlesztéshez (pl. médiaszakemberek körében, reklám és marketing terén, információs rendszerek tervezésében és irányításában stb.)

1

5, de a közvetlen emberi kommunikációval és különösen a segítés és a személyiségfejlesztéssel (nevelés, korrekció stb.) kapcsolatos alkalmazásokban már nem elég a konszenzuális jelzések, a szociális viselkedés percepciója, hanem szükséges a kommunikáló személyiség érzelmi állapotainak és motivációinak, esetleg indulati késztetettségének megértése is. Ennek kifejezésére hiányoznak a verbális formulák, a személyiség ezeket rejteni is igyekszik, ilyenkor kell az empátia, amely egyfajta érzelmi rezonancia a másik ember nemverbális megnyilvánulásainak átélése nyomán.

1

6 Ilyenkor a segítő szakember, kommunikátor a saját személyiségében a rezonancia nyomán keletkezett érzelmi és motivációs folyamatok tudatosításával képes személypercepcióját, kommunikatív érzékenységét fokozni. Az empátiában az érzékelés kitágul, egyrészt a társas tér felé, a másik ember nemverbális megnyilvánulásai irányában, másrészt a saját belső kognitív-emocionális folyamatai felé, amelyek mintegy modellezik a másik ember hasonló folyamatait. Ma nagyon sok tudományos ismeretünk gyűlt össze az érzelmimotivációs szinkronicitásról, vagyis az ilyen állapotok összehangolódásának lehetőségeiről az emberi interakciók során.

1

7 Az empátiára vonatkozó tudás ma már eléggé általános a kommunikációs alkalmazások és fejlesztések terén, így ezek sem igényelnek bővebb kifejtést, az alapvető viszonyokról a 4. sz. melléklet szól. h Pl. A.R. Andreasen: Marketing Social Change. Changing Behavior to Promote Health, Social Development, and the Environment. 1995. Jossey-Bass, San Francisco; M.C. Smith et alii: Pharmaceutical Marketing. Principles, Environment, and Practice. 2002. Pharmaceutical Product Press, Haworth, New York, London, Oxford. I

(' Ezzel kapcsolatosan: Buda B.: Empátia - a beleélés lélektana, 1993. (4. kiadás), Ego School BT, Budapest; Buda B.: A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei, 1994. (3. kiadás), Animula, Budapest. 1

7 W. Ickes (ed.): op.cit.; A.C. Bohart, L.S. Greenberg (eds.): Empathy Reconsidered. New Directions in Psychotherapy. 1997. American Psychological Association, Washington, D. C.