Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2002. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium. (Acta Academiae Agriensis : Nova series)

Kerekes Sándor: A Kölcsey Stúdió története

televíziós szakma alapfortélyainak elsajátítását, és rotációs rendszerben lehetne önálló riportok megforgatását, montírozását és annak közös elemzését elvégezni. A második félévben, pedig elkezdődhetne a vizsgariportra a felkészülés. 4.2.5. Értékelés oktatási-marketing szempontok szerint A Kölcsey Stúdió új dimenziókat nyithat meg. Rendkívül fontos oktatásimarketing szempont, hogy a stúdióháttér tovább javíthatja a kommunikációs képzés színvonalát, erősítheti a szak pozitív hírét az egész országban! Ez pedig a jelenlegi fejkvótarendszerben nem elhanyagolható körülmény. Emellett a közelgő akkreditációra is jótékonyan hat. A stúdió modern, a jövőbe mutató, kis ráfordításokkal folyamatosan fejleszthető technikája az oktatók és a hallgatók kreativitásával ötvözve, új dimenziókat nyithat meg, és tovább növelheti az intézmény rangját és elismertségét. 5. Összefoglalás A 20. század vége a tömegmédiáé volt. Azt, hogy a 21. század derekán milyen lesz a média, nehéz elképzelni. Az a sokk, amelyet majd akkor élünk át, ha meglátjuk, hogy a ma hétköznapi médiája a múlt relikviájává válik, újból elemi kérdéseket vet majd fel. Mennyire tesznek bennünket sebezhetővé a kommunikációs környezetünkben beálló változások? Hogyan élünk majd, hogyan viszonyulunk egymáshoz, hogyan érintkezünk egymással akkor, amikor az elektronikus hálózatokon végzett interakciók napi tevékenységünk szerves részévé válnak? Többféle forgatókönyv lehetséges; közülük nem egy ijesztőnek tűnik. Meggyőződésem, hogy a Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskolán a kommunikáció szak jó irányba halad a maga által kijelölt fejlődésének útján. Az, hogy az előbb említett forgatókönyvek egyike átalakítja-e a képzés struktúráját, nem tudom. Bízom benne, hogy amíg többségünk családi életét a jövőben is egy fix pont köré szervezi, addig a kommunikáció szak intézménye is ezt a társadalmi mintát követi. Mindenesetre a technológiai invenciót követniük kell azoknak a társadalmi invencióknak, amelyek nélkül az új technológia nem működhetne hatékonyan a mindennapokban. Az újság, a film és a rádió ma - a televízió és az internet térhódítása ellenére - is része életünknek, noha formája és tartalma valamelyest változott. Sőt, azt is tudjuk, hogy az összes tömegmédium együttesen sem vette át a személyközi és szóbeli kommunikáció szerepét. A rokonokkal, barátokkal, szomszédokkal és kollégákkal való spontán kommunikáció és az emberi közelség iránti igény a jövőben is gondoskodik arról, hogy a központi, egzisztenciális jelentőségű és meghatározó kommunikációs forma a beszélgetés legyen. Az új kommunikációs technológia nem számolta fel a kulturális és tényleges közelséget, mint a társadalmi létezés kulcstényezőjét. Még akkor is, ha technikailag lehetőségünk nyílik az egész világ megszólítá144