Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2002. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium. (Acta Academiae Agriensis : Nova series)

Herzog Csilla: A Magyar Katolikus Rádió története

1.2. A rádió munkatársai A pályázati felhívás (1. számú melléklet) 1999 szeptemberében jelent meg a megyei napilapokban. A pályázók mintegy 90-en voltak, közülük választottak ki 10-15 főt, akik 2000 tavaszától részt vettek egyházi ideológiai, ezen túl rádiós, műsorvezetői-szerkesztési, számítástechnikai és műszaki berendezésekkel kapcsolatos továbbképzéseken. A kiválasztás legfontosabb szempontja az egyházi szemlélet vállalása volt. Előnyt jelentett a hitéletben való jártasság, pl. a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen vagy az Eszterházy Károly Főiskolán folytatott teológiai, hittanári tanulmányok. Plébánosi ajánlólevél minden esetben feltételéül volt szabva a személyes meghallgatásnak. A jelenlegi állomány műsorvezető-szerkesztői csapatában mindenki diplomás (ez 15-20 fő), illetve valamely felsőfokú oktatási intézménynek végzős hallgatója. A munkatársak továbbképzésének idejében megkezdődött az egri érseki palota Érsekudvar felőli szárnyának átalakítása rádiós célokra. így a leválasztás után kialakították az élő adás lebonyolításához szükséges helyiségeket: stúdió, vezérlő, hírszerkesztői és produkciós szoba, vágóterem stb. 2000. augusztus 20-án - Szent István napján - az akkori főszerkesztő vezetésével került sor a próbaadásra, melynek fő célja a figyelem felkeltése az induló új médium iránt. A sikeres próbaadás után október 20-án szólalt meg másodszor az MKR az északkelet-magyarországi régióban, de ekkor már reggel 6tól éjfélig kitöltött műsoridővel. Az októberi adáskezdésre rádiónk főszerkesztő nélkül maradt (2. számú melléklet). A pozíciót az igazgató, Juhász Ferenc atya látta el. Szakmai segítséget juhász Judit - volt kormányszóvivő és a Kossuth Rádió volt alelnöke - adott a lelkes, de többségében gyakorlatlan munkatársaknak. O szervezte meg a december 3 l-ig tartó - az élő adás szerkesztése és-vezetése mellett történő szakmai továbbképzést is, melynek lényege, hogy a Kossuth Rádió munkatársai napi 24 órában felügyelték a műsorokat, és közös volt a műsorvezetés is. A továbbképzés ilyen módja kiterjedt a zenei szerkesztőkre, a hírszerkesztőkre és a technikusokra is. Én magam - többéves rádiós gyakorlat után - októberben, az első adást követően lettem a Magyar Katolikus Rádió főállású alkalmazottja. Nehéz, ugyanakkor tartalmas időszakot tudhattunk magunk mögött a három hónap elteltével. Az októbertől decemberig tartó időszak műsorszerkesztését a következők jellemezték: egy napot két műsorvezető-szerkesztő vállalt, és reggel 6-tól éjfélig ők töltötték meg a műsoridőt. Erről a struktúráról nagyon hamar kiderült, hogy változtatásra szorul, hiszen az a hallgató, aki nem szívesen hallgatja egyik vagy másik műsorvezető hangját, azon a napon be sem kapcsolja a rádiót. 131