Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2002. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium. (Acta Academiae Agriensis : Nova series)

Juhász Judit: Szólhatunk-e a szeretet nyelvén...?

tett papot, lelki gondozót, egyházi személyt, mint olyasvalakit, akihez biza­lommal fordulhat a bajbajutott fiatal! A Medián Kutatóintézet 2000 szeptemberében végzett felmérése szerint az intézmények iránti bizalom százfokú skáláján az egyházak 42%-t kapnak az állampolgártól. Csak a kormány, a pártok és a szakszervezetek állnak például a kétezer éves katolikus egyház mögött. Megelőzik viszont az egy­házakat a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság, a helyi önkormányzatok, a bíróságok, a rendőrség, a Parlament és a hadsereg. A felmérések szerint tehát 11-ből a 8. helyen szerénykedhetnek az egyházak, és ez sokféle követ­keztetésre adhat alkalmat. Témánk szempontjából azonban most mégis csak egyet emelünk ki, akárcsak az imént idézett példák nyomán elindulva is: rendkívül nehéz azok dolga, akik az egyházi sajtó munkatársaként próbálják hirdetni az Evangéliumot. Rendkívül nehéz azok dolga, akik a Mesterről akarnak tanúskodni, akik olyan nyelven akarnak szólni Róla, amit mindenki megért. Tanult és tanulatlan. Nő és férfi. Fiatal és öreg. Talán nem is mindig szavakkal, hanem a Szeretet nyelvén. S ez a legnehezebb. Elmondani vagy inkább megmutatni az embereknek, hogy az Egyház olyan közösség, amely­ben mindenkinek küldetése van. Csakhogy eszményt adni a fiataloknak: ehhez kevés a jó szándék. Kevés a küldetéstudat. Hitet tenni a hűség mellett - óriási feladat. Megpróbálni a család Istentől rendelt méltóságát visszaadni a politikai jelszavak és játszmák útvesztőjében: embert próbáló, hosszú és kitartó munkát kíván. No, és az újságíró hivatás elmélyült ismeretét. Tehetséget, fortélyt, munkabírást, hu­mort, találékonyságot. És ihletet, a lelkünk legmélyéről irányítottat. Az avatott és sikeres munkálkodáshoz nemcsak orgánumok és lelkes, fel­készült munkatársak kellenek, hanem pénz is, egyre több. És kellenek olyan értékes és egészséges vallási közösségek is - főiskoláinkon, egyetemünkön már elindult a képzésük -, amelyekben felnevelődhetnek az egyházi médiu­mok leendő munkatársai. Közösségek, amelyek élő bizonyítékát adják mind­annak, amit a tanúságtevők elmondani akarnak. Az embert emberségében megtartó közösségek nélkülözhetetlenek az új evangelizációs folyamatban. Nélkülük nem bizonyítható, hogy „csakis a keresztény közösségben formá­lódik meg a közös felelősségen alapuló küldetés egyéni vállalása, az egymást erősítő egységkeresés, az áldozatkészség és a méltányosság." (Keresztesné Várhelyi Ilona: Debreceni Katolikus Figyelő 2001.) Szólhatunk-e a szeretet nyelvén? „Becslések szerint a Föld hatmilliárd la­kosának kétharmada semmilyen formában nem hallott Jézusról, és sokan ősi keresztény gyökerekkel rendelkező országokban élnek, ahol megkereszteltek egész csoportjai veszítették el az élő hitet, vagy nem tartják magukat az Egyház tagjának, és olyan életet élnek, amely távol van az Úrtól és az Evan­géliumtól" - írja II. János Pál 2001. január 24-én Szalézi Szent Ferenc em­127

Next

/
Thumbnails
Contents