Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2002. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium. (Acta Academiae Agriensis : Nova series)
Andok Mónika: News net - hírgyűjtési háló: Tuchman elmélete és a mai magyarországi gyakorlat
en ismerteti az eredményt. Másfajta publicitást kap így az eset, s hogy milyen publicitást, azt nem az újságíró választja meg. Egy helyütt találkoztam még azzal, hogy működnek nem hivatalos források is, s ez ismét a Naplónál, a Veszprém megyei lapnál történt. Bár az országos hatáskörű intézményekkel - minisztériumok stb. - ők sem boldogultak, de helyben, Veszprémben működik a dolog. A vezető szerkesztőt idézve: „Mindig akad valaki, aki lemásolja és eljuttatja az anyagot az újságnak". Ennek én két okát látom: az egyik, hogy ezek az újságírók sokkal régebb óta működnek ugyanazon a területen, mint budapesti kollegáik, ki tudtak építeni megbízható személyes kapcsolatokat. Másik oldalról pedig az intézményekben a sajtómunkatárs még nem tudott olyan komoly centrális pozícióba kerülni a hírszolgáltatás tekintetében, mint a fővárosban. A másik nagy strukturális változás a nemzetközi kutatásokhoz képest a hírügynökségek szerepének felértékelődése. Magyarországon méreténél, majd 130 éves múltjánál fogva az MTI vezető helyen szerepel, s igen átfogó képet ad egy napjáról az országnak, több száz hírrel és tudósítással. Neki van embere arra az igen költséges feladatra, hogy a parlamentbe, bizottságokba, önkormányzati ülésekre beültessen l-l tudósítót. Erre csak a nagy napilapok képesek és néhány vezető tévécsatorna és rádió. Tehát az MTI anyaga rendkívül bőséges. Mire használják ezt: a) Már a lap tervezésének fázisában használják (Index - napi terv) b) A nap folyamán további figyelem irányításra használják c) Kész anyagként is felhasználják minimum 10, maximum 85 százalékban. d) Abszolút hitelesnek tekintik, ha más forrás, más hírügynökség, média hoz egy anyagot, akkor megvárják hozzá az MTI jelentést, aminek hitelesítő funkciója is van. Időzzünk még el itt a hitelesség, hitelesítés kérdésénél egy percre. A klasszikus tankönyvi szabály az, hogy egy hírt két független forrásból kell megerősíteni, akkor lesz hiteles. Ezt mondja a tankönyv, mit mond az élet? Eleve egy csomó forrás olyan státusszal, legitimitással rendelkezik, hogy az általa adott hírt hitelesként kezelik. Ilyenek a már említett nagy hírügynökségi adatok, ahol az ügynökség rendelkezik azzal a presztízzsel, hogy hallgatólagosan benne van a rendszerben, hogy ő maga már megszerezte a két független forrást. De legtöbbször a két forráson sosem két szemtanút értenek, hanem már két egyéb médiumot, amely hozta a hírt. (Ha két érintettről van szó, azt jobb esetben megszólaltatják.) Tehát az egyes hírközlő szervek, médiumok egymást használják fel a hitelesítési procedúrában. Mi az, ami még nem rendelkezik a hitelesség komoly státusával. Általában ha csak egy lap, hírműsor hozta a hírt, akkor azt ellenőrzik, és/vagy 100
