Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1990. Sectio Physicae (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 20)

Bálint József: Fizikai jelenségek rendszerezése a minimál—elv alapján

- 73 M-l.: A súlytalanság állapotában lévő folyadék adott térfogata mellett a lehető legkisebb felületű alakot vesz fel, a gömb alakút. Szappanoldatba merített és onnan kivett drótvázakon olyan felületek alakulnak ki, hogy a vázra illeszkedő felület a lehető legkisebb legyen. Ezek az un. minimálfelülete

k. M.2.: Az előző pontbeli példa mindkét szélsőértékkel megfogalmazható. A súlytalanság állapotában lévő folyadékra az jellemző, hogy adott térfogatú részt minimális felülettel zár körül, illetve adott felülettel maximális; térfogatú folyadékot zár be. M.3.: Mivel hasonló térbeli alakzatok esetén a felület négyzetesen, a térfogat, s vele együtt a tömeg és a súly köbösen változik; a hányados a méretek csökkenésével egyre kisebb lesz. Egy parányi test egyre inkább felületi képződmén

y: egyre inkább dominálnak a felületi jelenségek. Ilyen pl. : un. porlasztott folyadék. így Cis) magyarázható, hogy ezek egyre tökéletesebben megközelítik a gömb alakot. Az előzőekben már esett szó arról, hogy stabil egyensúlyi helyzetben a potenciális energia minimális. Most tágabb értelemben szólunk az energia minimumáról, illetve az erre való törekvésről. 1. péld

a: Megkeressük a párhuzamosan kapcsolt ellenállásokon keletkező Joule—hő szélsőértékének feltételét. C8. ábra jelöléseivel). | ^ ^— j P = I R P összes = P.. <= I

^R + I^R O 1 1 2 2 mivel I +

I — I 1 2 *2 « í1* Pö = í;*! - - 2I

Ii

R2 + I1

E2 Keressük P* minimumát! HEH* U 8. ábra