Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1990. Sectio Physicae (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 20)

Vida József: Modellek a molekulafizikában

- 86 állapotok esetében jellemző mintázatot alakítanak ki a duzzadóhelyek Cahol "lassú" a forgás) és ritkulások Cahol a keringés "gyors") Cd. ábra). J=0 J=1 J=2 J= d. ábra Nagyon magas kvantumszámok esetén közelít csak a jelenség a klasszikus mechanikai rotátor mozgásához. Miért mondjuk mégis, hogy a "forgó molekula", a "rezgő molekula", ha az igazi mozgás teljesen más jellegű? Mert ha egy valóságos atomtömegekkel rendelkező, meghatározott erőállandójú rugóval molekulaméretű objektumot tudnánk készíteni, azt forgásra és rezgésre késztetnénk, ugy forgási és rezgési energiái egybeesnének a molekula-színképből meghatározott rotációs, vibrációs energiákkal. Ez a kép hétköznapi szemléletünk alkotása, amely csak a megszokottat tudja elképzelni, a szokatlant nem. A molekula kvantummechanikai vizsgálatához újszerű megközelítésre van szükség, mert a mikrovilágról nem tudunk képet festeni, azaz nem készíthetünk olyan modellt, amelyik érzékszervi tapasztalásunk számára hozzáférhető volna. A mikrofizika törvényeinek megértését éppen a képszerűség erőszakolása nehezíti, mivel nagyfokú képzelőerőt igényel az, hogy hogyan viselkedik egy mikro—objektum, ami semmi addig látotthoz nem hasonl í thető. Pedig a mikx^ovilág