Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1990. Sectio Physicae (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 20)
Kovách Lászlóné: Mesterséges égitestek mozgásának néhány kérdése
- ŐS ahol M a vonzó égitest tömege, f a gravitációs állandó, a a nagytengely fele. A formula megtalálható a Függvénytáblázatban és levezethető a ICepler—törvényekből. A kör és az ellipszispálya adatait behelyettesítve megkapjuk az A űrhajó manőver előtti (v A 1) és utáni Cv A 2) sebességének nagyságát. CAz A űrhajó a manőver előtt a B űrhajával egyező v Q sebességgel halad.) V„-/T" VB .-/'fi [a-[i--fnj 1 ] - v B / 2- (i-fe) — 2_ 3 C26) A—nak, miután utolérte B—t, vissza kell állni a körpályára, vagyis újból v B sebességre kell gyorsítani. Ez a manőver addig kivitelezhető, ameddig - 2_ 3 2= 0 C27) 211 [l-2"fj = /1,062 = 232,7° Az A űrhajó úgyis utolérheti B—t, hogy keringési idejét "jjfli ^ " —szeresére növeli. Ilyenkor a találkozásig a B űrhajó több mint egy teljes kört tesz meg Cl. ábra, II. pálya). A szükséges uj sebességet ugyanugy számítjuk ki, mint az előző manőver esetén; az eredmény: -2 3 C28) Ez a manőver bármekkora <p esetén végrehajtható. Az űrhajós azt a megoldást választja, amely során kevesebb üzemanyagot kell felhasználni. A v sebességváltozás A v/mV tömegű üzemanyagot igényel Cm az űrhajó tömege, V a kiáramló hajtóanyag sebessége).
