Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium. (Acta Academiae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

Kovács Endre: A liberalizmus (újra-)elfelejtett értékei

valamint az a meggyőződés, hogy az emberek saját egyéni adottságainak és hajlamainak a kifejlesztése kívánatos dolog. A freedom és liberty szavak használatával manapság oly gyakran élnek és visszaélnek, hogy csak bizonytalanul alkalmazhatjuk őket az adott időszakban általuk képviselt eszmények kifejezésére. Talán a tolerancia az egyetlen szó, amely még mindig őrzi annak az elvnek a teljes jelentését, amely ebben az egész időszakban egyre inkább teret nyert, s csak manapság indult hanyatlásnak, hogy azután a totalitárius állam kiépülésével teljesen eltűnjék.' Verseny versus tervezés A tervező állam, a tervezés szükségszerűségét, sőt elkerülhetetlenségét bizonyító gazdasági érvek közül az egyik leggyakoribb az, hogy a technológiai változások és az ipar koncentrációja következtében óhatatlanul létrejönnek a monopóliumok, tehát az egyetlen alternatíva: vagy a monopóliumok, vagy az állam irányítsa a termelést. A szerző megkérdőjelezi ezt a tételt. Elismeri, hogy "a monopólium egyre nagyobb súlyra tett szert, miközben a verseny által szabályozott terület egyre csökkent", de -- mint írja -- "a döntő kérdés ... az, hogy ez a technológiai haladás szükségszerű következménye-e, vagy pedig a legtöbb országban követett politika eredménye". Szerinte ez utóbbiról van szó. Nincs ugyanis minden kétséget kizáró bizonyíték arra, hogy a nagyvállalat rendesen kiszorítja a kicsit. A szerző idéz egy elfogultnak éppen nem tekinthető szenátusi bizottsági jelentésből (1941), amely a kérdésre adott választ az alábbiakban foglalja össze: "Nem mutatkozott meg a nagyvállalatok hatékonyságbeli fölénye; azok az előnyök, amelyek állítólag a verseny felszámolásához vezetnek, számos területen nem jelentkeztek. A méretnek köszönhető megtakarítások, ahol egyáltalán vannak ilyenek, nem vezetnek szükségképpen monopóliumhoz. ... Előfordulhat, hogy az optimális hatékonyságot eredményező méretet vagy méreteket jóval az előtt elérik, hogy a kínálat nagyobb részét ilyen ellenőrzésnek vetnék alá. Elfogadhatatlan tehát az a következtetés, hogy a nagybani termelés előnyei szükségképpen a verseny felszámolásához vezetnek. Arra is rá kell mutatni továbbá, hogy gyakran nem a nagybani termelés alacsonyabb költségei vezetnek monopóliumhoz, hanem összejátszáson alapuló megállapodások és a közügyeket alakító politika támogatása. Ha ezek a megállapodások hatályon kívüí kerülnek, s ha megfordul a politika iránya, akkor helyreállíthatók a verseny föltételei." A szerző elismeri, hogy vannak a modern ipari civilizációnak olyan problémái, amelyeket központi tervezés nélkül nem lehet hatékonyan kezelni (ilyen pl. egy modern nagyváros számos problémája). A gazdasági össz98 V.