Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium. (Acta Academiae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)
Bárányné Szabadkai Éva: Dr. Kollár Zoltán "periférikus fejlődés és latin-amerikai alternatívák" cfmű akadémiai doktori értekezésének védéséről
catching-up with the advanced nations int the world economy and a change in their former relationship with the integrating Western Europe. The five hundred years anniversary of the "discovery" of America makes the content of the dissertation and its resume especially timely. A Tudományos Minősítő Bizottság 1991. szeptember 20-ára tűzte vitára Kollár Zoltán doktori értekezését. A TMB által kijelölt bíráló bizottság elnöke Simái Mihály akadémikus, titkára Farkas Péter, a közgazdaságtudomány kandidátusa, tagjai Kovács Géza, a közgazdaságtudomány doktora, Änderte Ádám és Szakács Sándor, a történelemtudomány doktorai; az értekezés opponensei Kerékgyártó György és Kozma Ferenc, a közgazdaságtudomány doktorai, valamint Tálas Barna, a politikatudomány doktora. A jelölt dolgozatában a huszadik századi, ezen belül az 1929/33. évi válság utáni Latin-Amerika fő gazdasági folyamataiból kiindulva, az 1950--60as évek fordulójától napjainkig terjedő időszak gazdasági történéseit, a térség országainak gazdaságpolitikáját meghatározó tényezőket vizsgálja. Feltárja az 1980-as évtizedben különösen elmélyülő, mondhatnánk, permanens gazdasági válság összetevőit, okait, elhúzódásának körülményeit és ehhez illeszti azokat a feltételeket -- a társadalmi, gazdasági, tudományos stb. adottságokat --, amelyek megszabták, illetve megszabják a latin-amerikai országok válságkezelési stratégiáját, módját és eredményességét. A szerző arra is választ keres, hogy a válságkezelő intézkedések, mechanizmusok tüneti kezelésként, vagy oksági terápiaként érteimezhetők-e és felteszi a kérdést, hogy kitörnek-e a latin-amerikai országok a világgazdaság perifériájáról, miután az 1950-es évektől -- viszonylag eredményes — növekedéscentrikus fejlődési stratégiát követtek. Az az elemzés, amellyel erre a kérdésre válaszolhatna, újabb problémát vet fel, mégpedig azt, hogy korszerűsítésre szorul-e még Latin-Amerika társadalma, gazdasága, politikai rendszere. A jelölt ezért azt is elemzi, hogy a latin-amerikai országok milyen érdemi választ adtak a világgazdaság kihívására és hogy gazdaságuk hogyan felei meg a modern világgazdasági követelményeknek. Ez a vizsgálat adott választ arra, hogy "csak" a gazdasági válságot keli felszámolniuk, vagy indokolt modernizálási feladatokat is megfogalmazniuk. Kollár Zoltán a latin-amerikai gazdaságok modernizációs kihívását két összefüggésrendszerben tartotta célszerűnek vizsgálni, egyrészt a világgazdasági korszakváltás, másrészt saját fejlődésük kontextusában. 78