Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium. (Acta Academiae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)
Kádek István: Közgazdasági gyermekirodalom magyarországon
modern könyv: tartalmát, szerkezetét és megközelítésmódját tekintve, egyaránt. Szinte meghökkentő, milyen közvetlen és olvasmányos módon tud a szerző 9-10 éves olvasóinak széles spektrumú és bonyolult közgazdasági ismereteket átadni. A könyvben a hiány fogalmától a vállalati "piramison" át a fiskális- és monetáris szabályozóeszközökig valóban igen sok minden benne van. Persze, az a gazdasági színpad, amelyen a szereplők mozognak, még nem egy tipikus piacgazdaság. Hanem államilag vezérelt gazdaság, ahol az állam közvetett eszközökkel ugyan, de erőteljesen szabályozza, alakítja a gazdasági folyamatokat. De ismét gondoljunk a dátumra: 19871 Ekkor még természetes, hogy egy ilyen gazdaságképet vázol fel a könyv. Mindent összevetve azonban egy nagyon jó közgazdasági gyermekkönyv ez. Talán az elmúlt évtized legjobb ilyen jellegű magyar alkotása! 1987-ben (majd később egy újabb kiadásban is) megjelent a "Minden napra egy kérdés" című gyermekkönyv. Műfaját tekintve leginkább talán képes gyermeklexikonnak nevezhető. Öt témakörbe rendezve 366 kérdés szerepel a kötetben, az ezekre adott válaszokkal, s egy-egy magyarázó ábrával együtt. Áttekintésemben azért térek ki e nagyóvodásoknak-kisiskolásoknak (tehát kb. az 5-7 éves korosztálynak) írott könyvre, mivel néhány - számszerint 12 közgazdasági jellegű kérdés is felbukkan az "Emberek között élünk" c. fejezetben. Az rögtön látható, hogy a szerzők e kérdéseknek csak marginális szerepet szánnak, hiszen e 12 kérdés az összes érintett téma 3 százalékát teszi ki csupán. Szó esik a bér és a nyugdíj fogalmáról, továbbá arról, hogy a termék miért áru és honnan kerül a piacra? Ezt a megoldást a közgazdasági látásmód megalapozására nem tartom szerencsésnek. Az ismeretek szétszórt mozaikok maradnak; a lexikontömörségű válaszok nem válnak -- mert nem válhatnak — élményszerűvé, játékossá és érdekessé e mindig kíváncsi, ám állandóan játékra vágyó korosztály számára. Ezt a feladatot éppen játékossága és kedves bája folytán sokkal sikeresebben oldja meg egy olyan New York-i könyv, amelyet ma már a magyar gyermekek is lapozgathatnak. Richard Scarry népszerű könyvéről, a "Tesz vesz város"-ról van szó, melynek a fordítás alapjául szolgáló eredeti kiadása New Yorkban jelent meg, 1976-ban. A könyv magyar változata nálunk a 80-as években két kiadást is megért. Igazán aranyos gyermekkönyv; azzá teszik színes rajzai (ezeket is Richard Scarry készítette), és szereplői, akik kedves állatfigurák. Ők élnek Tesz-vesz városban, a kisgyermekek számára az ő mindennapjaik modellezik a felnőttek bonyolult gazdasági tevékenységét. A gyermekoivasók persze ~ s a könyvnek ez a nagy érdeme - nem veszik észre, hogy itt gazdasági kérdésekről van szó. ők a képeket nézik, a képeket, amelyek azt is megmutatják, ami láthatatlan szokott, maradni (hogy mi van egy 65