Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium. (Acta Academiae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

Fekete Ferenc: A kooperáció és a privatizáció néhány gazdaság-elméleti összefüggéséről

3. A rochdale-i elvek korrekciója, valamint a privatizálás és a szövetkezés néhány egybetartozó időszerű problémája A szövetkezés nemzetközi tapasztalatai és különösen hazai erényei, egyszersmind gyengéi éles megvilágításba helyeznek jónéhányat a közismert rochdale-i elvek közül. A klasszikus szövetkezeti elvek szerint a mikroökonőmiának leginkább a szövetkezeti vállalat következő három jellemzőjét célszerű alaposabban szemügyre vennie: a/ egyenrangúságot, vagyis a vállalatnak mint döntési egységnek a függetlenségét; b/ azt az alapelvet, amely szerint a szövetkezet a szolgáltatásait tagjainak egységesen a költségekhez igazodó árakon nyújtja, tehát nincs különbség a tagok között az elszámolásban; c/ a "nyitott ajtó" elvét. A szövetkezés eddigi történetében etikai és társadalmi, tehát a gazdaságinál tágabb körű alapelv hozta létre az egy ember — egy szavazat szabályát. A szövetkezeti szakirodalomban mégis gyakran idézik egyetértéssel az ezzel ellentétes elvet, amely szerint a szavazati erőnek a "szövetkezeti többlet" megoszlásával azonos összetétele, pl. az értékesítő szövetkezetekben a rendszeres szállítások arányában, szolgálná leginkább a szövetkezet gazdasági céljainak elérését, noha ez kétségtelenül sérti a tradicionális szövetkezési doktrínát. A "nyitott ajtó elve" a hagyományos szövetkezeti elméletben azt fejezi ki, hogy senkitől sem tagadható meg a felvétel, aki tagja akar lenni a szövetkezeti vállalatnak és a többi tagokkal azonosak az érdekei. A szövetkezet gazdasági érdekei természetesen nem mindig kívánják meg a tagság számbeli gyarapítását és a kooperatív tevékenység mennyiségi növelését. Napjainkban a szövetkezetek gyakran a tagságukon kívüli tőkeforrások után- néznek. Ekkor új rész-szövetkezetek, mai fogalmaink szerint ún. semikooperatív, illetve para-kooperatív vállalatok is létrejönnek. Ilyenek pl. azok a mezőgazdasági vagy paraszti részvény birtokos társaságok, amelyeknek bárki (nem ügyfél is) vásárolhatja és birtokolhatja a részvényeit A régi szövetkezeti alapelvektől ez két eltérést idéz elő: 1. A hozadék, a kooperatív jövedelem egy részét tartalékolni kell a részvények kamataira (vagy nyereségrészesedésre). A tag js a nem-tag részvényesek között ezért ellentétes érdekek alakulhatnak ki. 2. Az egy ember -- egy szavazat demokratikus alapelve megrendülhet még akkor is, ha a szavazati jogot korlátozzák és külön intézkedésekkel előidézik ugyanannak a személynek többszöri szavazását. Számos közismert tényező nehezíti korunkban a demokratizmus, az identitás és a kötelezettségvállalás érvényesülését, táplálja az elidegenedés tendenciáit. Szükségesek ezért új formák és korszerű testületek, hogy a válla31