Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1991. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 20)

Szilák Aladárné: A számítástechnika alapjainak oktatása és alkalmazása a matematika órákon, a számítástechnik és a matematika kölcsönhatása

- 133 segítette a matematikai problémák megoldásában. A folyamatábrákat 56 százalékuk tudta felhasználni a kombinatorikai feladatoknál. A tanulók 76 százaléka szerint nem volt nehéz adott folyamatábra elemzése, kiegészítése. 84 százalékuk nyilatkozott ugy, hogy adott utasításszimbólumokból folyamatábra megszerkesztése könnyű volt. A témazáró feladatlap megoldásánál segítettek az algoritmusok (folyamatábrák). Ez volt a véleménye a tanulók 88 százalékának. Az osztály tanulóinak 68 százaléka szívesen találkozna más alkalommal is a tananyag egy-egy témakörének hasonló feldolgozásával. 24 százaléka nem tudott dönteni a kérdéssel kapcsolatban. Ugy gondoljuk, hogy akár a dolgozatok eredményeit tekintjük, akár a tanulók véleményét, a számadatok reálisak (nem szépítettek). Összefoglalva: A hagyományos matematikaórába a számítástechnika alapjai, eszközei eredményesen beilleszthetők. A számítástechnika segítette a matematikai ismeretek rögzítését, gyakorlását, elmélyítését. A feldolgozásmód (matematika, számítástechnika . együttes alkalmazása) minőségi szempontból többet jelentett a tanulóknak, mintha a számítástechnika nélkül, esetleg több matematikai feladatot oldottunk volna meg. Azt tapasztaltuk, hogy erősödött a tanulókban az algoritmikus gondokodásmód, amely a matematikán keresztül hatékonyan kialakítható, megtanítható. A számitógép a gyerekek többségénél motiváló, érdeklődéstkeltő tényező volt. Mivel nyolcadik osztályról lévén szó, nem terveztünk arról, hogy hogyan lépnénk tovább? Ugy véljük, hogy ezek a tanulók rendelkeznek olyan matematikai és számítástechnikai alapokkal, hogy a középiskola által állított korszerű követelményeknek is eleget tudnak tenni.