Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1991. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 20)
Pelle Béla: Geometriai tranformációk az általános iskolában
- 63 négyszei—, többször kell elforgatni a vonalzót. Adjunk nevet ezeknek! (Háromszög, négyszög, stb. ) Keressünk olyan alakzatot, amelyet nem tudunk vonalzó mellett megrajzolni (pl. a kör). A vonalzó mellett megrajzolható vonalat egyenes vonalnak (egyenesnek) mondjuk. A többi vonalat nevezzük el görbe vonalnak. Rajzoljunk ilyeneket! Rajzoljunk két pontot (A,B)! Kössük össze egyenes vonaldarabbal és görbe vonaldarabbal! Vegyük észre, hogy két pont egy egyenes vonallal köthető össze. Hosszabbítsuk meg az AB egyenes vonaldarabot a B oldalon bármeddig. Ezt AB félegyenesnek mondjuk. A a kezdőpont. Az AB félegyenest az A oldalon is hosszabbítsuk meg, amig rajzolni tudunk. Ezt AB egyenesnek nevezzük. Az AB részt szakasznak mondjuk. Tegyünk (illesszünk) pontokat az egyenesre. Mennyit tudunk? Az egyenesre végtelen sok pont illeszkedi k. Egy egyenesre A, B, G három pontot illesszünk! Azt mondjuk, hogy B az A és G között van, vagyis B elválasztja az A és C pontokat. Rajzoljunk szakaszokat. Mérjük meg ezeket. A mérőszámot írjuk mellé. A szakaszokhoz számokat rendeltünk. Vegyük észre, hogy más mérőegységekkel más számok rendelhetők a szakaszokhoz. Érdemes tehát mérőegységet választani. A füzetlapot, könyvlapot, papírlapot, ... síklapnak mondjuk. Képzeljük el ezeket minden irányban a "végtelenségig" meghosszabbítva. Ezt a nagy "lapot" síknak nevezzük el. Rajzoljunk a füzetünkben egy pontot. A ponton át rajzoljunk egyeneseket. Hányat tudunk? A síkben egy pontra végtelen sok egyenes illeszkedik. Rajzoljunk a füzetünkben egy egyenest. Ez a füzetlapot, a síkot két részre osztja. Az egyenest és az egyik részt
