Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1991. Tanulmányok a magyar nyelv, az irodalom köréből. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 20)

V. Raisz Rózsa: Mikszáth Kálmán: Az öreg Pikier néni. Az elbeszélés szövegstilisztikai jellemzőiből.

vások árán érvényesüljön, "hatalmas szavakkal ostorozta a hatalmasokat", el kellett buknia. Valamikori szállásadónője szegényes szobájában fejezte be életét, s eltemettetéséről a jószívű öregasszony gondoskodott, megfelezve a saját temetésére gyűjtött összeget — ezzel lemondott régen dédelgetett álmáról, az előkelő temetésről. Ennek a naiv egyszerűségében is megindító történetnek az elbeszélése igen célratörő megszerkesztésben halad a végkifejlet felé. A novella az öregasszony szemszögéből, annak látásmódja szerint jeleníti meg az eseményeket. Párbeszéd nincs a szövegben: Veres Károly néma szereplő marad, Prikler néninek mint szereplőnek beszédét szabályos idézetként, azt bevezető idéző moiidategységekhez kapcsolva közli a szerző, mégis monológok: vagy nincs jelen beszédtársa, vagy ha van — a halálos beteg Veres Károly --, nem válaszol. A magányosan élő öregasszony novellabeli beszédét nem funkciója, csupán mondatszerkesztési formája különbözteti meg tehát a szabad függő beszédtől. Az elbeszélő szövege és a különféle közlésfonnák a következőképpen oszlana!; meg a novellában: az elbeszélő szövege a szereplő beszéde szabad függő beszéd (style indirecte libre) communis opinio 160 mondategység 66,4 % 41 mondategység 17,0 % 30 mondategység 12,4 % 10 mondategység 4,2 % Összesen: 241 mondategység 100,0 % Az elbeszélő szövege és a különféle közlésformák egymástól eltérő szövegrészletekre tagolják a novellát, szövege tehát nem homogén, számadatokkal is verifikálható különbségek fedezhetők fel a részletek között. Ezt most mondategységeik szerkezetének néhány (stilisztikailag jellemző) adatával és mondategységeik szószámával mutatom be. A táblázatokból leolvasható, hogy a novella szövegének egészéhez viszonyítva gyakoribbak a tagolatlan, a hiányos, valamint a lazább szerkezetű mondatok a szereplő beszédében és a szabad függő beszédben (ehhez számítva a communis opiniót is), ritkábbak az elbeszélő közlésében — viszont a teljes szerkezetű tagolt mondatok gyakoribbak az elbeszélő közlésében. A mondategységek szavainak számadatai (amellett különféle átlagértékei, szórásértékei) szintén markánsan mutatják a narratív részletek és a szereplő beszédese