Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1991. Tanulmányok a magyar nyelv, az irodalom köréből. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 20)

Papp Ferenc: A magyar főnév esetragos alakjainak automatikus szintéziséről

télként félretenni, külön listán tárolni. A kétjegyű elemeket valamiképpen kezelnünk kell, éreztetve a géppel is egységüket: kétlépéses ciklusban dolgozzuk fel őket egy olyan egyszerűbb programozó nyelvben, mint a basic, s így, páronként hasonlítjuk össze a feldolgozandó szó karakterpárjaival; külön deklaráljuk őket a fejlettebb nyelvekben. Az itt tárgyalandó feladathoz a betűrendbe állítás nem szükségeltetik. Az ékezetes betűket és a kétjegyűeket inkább saját céljainknak megfelelően fogjuk sorba rakni. így például az ékezeteseket (melyek nálunk szerencsés módon csak egyes magánhangzó fonémák jelölésére fordulnak elő — vö. pl. a cseh vei, ahonnan vétettek: e, c, s, stb.) úgy helyezzük el, hogy előbb álljanak a mélyeket jelölők: a, á, o, ó stb., majd a magasak, végül a labiális magasak — könnyen belátható, mely okból. így a „sima", egylépéses összehasonlítgatás során mindjárt az fogja elárulni, milyen jellegű magánhangzó van az elemzett szóban, hogy a minta hanyadik magánhangzó elemével sikerült azonosítani: ha az 1—6. valamelyikével, akkor mély, ha magasabb sorszámúval — akkor magas vagy semleges, és így tovább. 2. További információk, melyekre szükségünk van a szintéziskor: a/ A fentiekben érintett csoportosítgatások során kiderül egy az ott érintetthez képest sokkal egyszerűbb dolog: vajon magánhangzóra végződik-e egyáltalán a kérdéses szó? Erre az információra szükségünk lesz a superessivus megfelelő allomorfjának kiválasztásához. Itt kell elintéznünk a brandy, guillot ine-féle. kivételeket: az előző magánhangzóra végződik, az utóbbi nem, a látszat (a /szóvégi/ karakter) ellenére. {Az y betűt persze felsorolhattuk volna a magánhangzók között. Akkor a Gentamycin illeszkedési osztályát tekintve nem lett volna kivétel: az y nem semleges karakter, mint édestestvére, az i. Ám ez az eljárás valószínűleg mégis több bajjal járt volna, mint haszonnal.) És így tovább, alább még látunk példát ennek az információnak a felhasználására. b/ Mely illeszkedési osztályhoz tartozik? Míg a hangrendet mechanikusan, az illeszkedési osztályt csak egyedi elemzés után nyerjük általános esetben: mély, magas, ingadozó. (Mi a szintézis során csak az első kettőt vettük figyelembe: az ingadozók vagy az első, vagy a második osztályba sorolódtak.) Mi több: az illeszkedés (i osztály) megállapításakor figyelembe kellett vennünk az ÉrtSz. (elektromechanikus) gépi feldolgozásának eredményeit is. A híd-tói a már említett brandy-n át az empire-ig épp e feldolgozás alapján tudtuk egyrészt az illeszkedés szabályát gazdaságosan megállapítani, másrészt egy jó kivétellistát összeállítani. 4