Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1991. Tanulmányok a magyar nyelv, az irodalom köréből. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 20)
Fekete Péter: Tiszaszőlős helyneveinek tipológiája
fogva itt mutatom be a földrajzi névként használt egyelemű személyneveket (Busznyák, Komjáthy stb.), a bizonytalan eredetű, valamint KÁZMÉRtól eltérően az -s képzős neveket (vö. KÁZMÉR, Alsó-Szigetköz földrajzi nevei. MNyTK. 95. sz.). KÁZMÉR MIKLÓS az -5 képzős neveket ún. átmeneti kategóriaként — kettős funkciójú elemnek nevezve — külön típusként tárgyalja. Úgy látja, hogy ezek a nevek önmagukban is felhasználhatók egy-egy tájrész jelölésére, tehát alapelemek, s mint ilyenek differenciálódhatnak is, viszont alapelemekhez járulva megkülönböztető elemként differenciálásra is alkalmasak (i. m. 7). Ez kétségtelenül így van, azonban a történeti anyag és az adatközlők segítségével a legtöbb esetben meg lehet állapítani ezeknek a neveknek az adott esetben a funkcióját. Ezért nem választottam külön típusba az -s képzős neveket. így teljesebbek a típusok, az egész rendszerből semmi sem hiányzik. Azt viszont, hogy az -s képzős neveknek milyen szerepük van, illetve volt a község lakóinak névadásában, külön is bemutatom. Úgy gondolom, így mindenképpen reálisabb képet kapunk az alapelemekről, nagyságukról, előfordulásukról stb., de reálisabb a kép a képzős nevek címmel felhasználását illetően is. KÁZMÉR Képzős nevek címen még külön típust is megállapít. Ide a -d, valamint az -i képzős neveket sorolja azzal az indoklással, hogy ezekben a nevekben nem a közszói előzmény volt alkalmas a földrajzi névi funkció betöltésére, hanem a képző tette alkalmassá erre (i. m. 39). A tiszaszőlősi névanyag ezeknek a neveknek külön típusban történő bemutatását nem teszi szükségessé, megterhelése egyébként KÁZMÉRnál is nagyon csekély, mindössze 0,57 % (i. m. 39). Nem választottam szét a külterületi és a belterületi neveket sem, de a típusokon belül mindig megjelöltein a belterületi neveket. Ez a típusok megterhelésének szintén reálisabb képét mutatja. Az alapelemeket illetően kimutatható az egyes alapelemek típusainak megterhelése, a nevek megoszlása a tájnak és az embernek a nevek keletkezésében betöltött szerepe szerint, az alapelemek alaki megoldása, az alapelemek megkülönböztető szerepben, megkülönböztető funkcióban nem használt alapelemek, az alapelemek megkülönböztető elemei a típusokon belül stb. Megkülönböztető elemek azok a névalkotő eszközök, amelyeket az eLnevező közösség a meglevő földrajzi tulajdonnevek és ezzel együtt a jelölt tájrész differenciálására, vagy a meglevő földrajzi köznevekkel társítva új névadásra használ fel. A meghatározás arra is utal, hogy a megkülönböztető elemek alkalmazása nem mindig utólag történik, a differenciáló elem sok esetben együtt születik az alapelemmel, már a földrajzinév-alkotás pillanatában szerves része annak (LŐRINCZÉtől idézi KÁZMÉR MIKLÓS i. m. 6). Az alapelem és a megkülönböztető elem nem 14