Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1991. Tanulmányok a magyar nyelv, az irodalom köréből. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 20)

Fekete Péter: Szabó József: Magyarországi és jugoszláviai magyar nyelvjárásszigetek

térnek el a környező kutatópontok nyelvjárásától. Kitér a hazai nyelvföldrajzi vizsgálatokra, hasznosítja a nyelvjárástan nyelvföldrajzi szempontjait. A Magyarországi nyelvjárásszigetek című részben a vizsgált nyelvjárásszigeteket öt csoportba sorolja (1., 3. oldal). Valamennyi csoportban hangtani, alaktani, szókészletben elemzést végez, az elemzést mindegyikben egy Összegzés, és a Helyszíni gyűjtés tapasztalatai követik. A vizsgálat áttekintése fejezetben három kérdést tárgyal. 1. A nyelvjárásszigetek típusai. 2. Nyelvészeti és településtörténeti tanulságok. 3. További feladatok. 1. A nyelvjárásszigetek tipologiai osztályozásának a magyar nyelvjáráskutatásban nincsenek hagyományai. A külföldi is inkább a nyelvszigetekkel kapcsolatos. A vizsgált 29 hazai nyelvjárássziget csupán vallási, származási hely és az adott nyelvjárásszigeten végbement nyelvi-nyelvjárási változás jellege szerint sorolható csoportokba. A 29 közül 11 palócos-jászos telepítésű, 7-nek a lakossága pedig kisebb-nagyobb számban a Palócföldről és a Jászságból települt. Több község népessége több nyelvjárástípus vidékéről került össze, harc kezdődött közöttük, s ez nyelvjáráskeveredéshez vezetett. Nemegyszer két, sőt három nyelvjárástípus hatott egymásra. Ennek megfelelően felsorolja ezeket a községeket. 2. A teljes vizsgálat alapján következtetéseit vonja le. Felhívja a figyelmet, hogy a nagyatlasz nyelvi anyagát más tudományágak is hasznosíthatják. Kimutatja, hogy a vizsgált területen lakók tájszólása nyelvjárássziget jellegű, s hogy mely helységekben él egymás mellett nyelvjárássziget helyzetben eredetileg más-más tájszólású lakosság. Vizsgálja a hangtani helyzetet, a rájuk gyakorolt köznyelvi, valamint a földrajzilag kívül fekvő helyi nyelvjárások hatását. A változásokat elemzi, és táblázatba foglalva %-osan kimutatva ábrázolja. Az is kimutatható, hogy a szókészlet legkevésbé állandó, a változásokra nagyon érzékenyen reagál, mégis bizonyos elemei évszázadok múlva is megmaradnak az új környezetben is. Valódi, alaki és jelentésbeli tájszavakat hoz fel példának állítása igazolására. Felsorolja, melyek azok a fogalmi körök, amelyek területén leginkább megmaradtak; a kibocsátó nyelvjárás vonásai. A településtörténettel összefüggésben többek között kiemeli, hogy a törökök pusztításától hazánk középső területe szenvedett a legtöbbet. Ezért ezen a területen keletkezett a legtöbb nyelvjárássziget. A vizsgált 29 nyelvjárássziget földrajzi elhelyezkedése azí mutatja, hogy a sűrűségük ott a legnagyobb, ahol a törökök a leghosszabb időre megvetették a lábukat. 3. Objektív és szubjektív okai vannak, hogy nálunk eddig a nyelvjárásszigetekről nem készült összefoglaló, monografikus igényű munka. Ezt a hiányt igyek120