Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1996-1997. Tanulmányok a magyar nyelv, az irodalom köréből. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 23)

Balásné Szalai Edit: Az intervokalikus/hang

BALÁSNÉ SZALAI EDIT AZ INTERVOKALIKUS F HANG Dolgozatomban az intervokalikus / hangot tartalmazó szavakat vizsgáltam. Arra a kérdésre kerestem választ: jelentős számban vannak-e ilyen szavaink vagy csak csekély mértékben találhatók; nyelvemlékeinkben mikor fordulnak elő legelőször; jövevényszavakban fordulnak-e elő kizárólagosan; mely nyelvekből vettük át e szavakat. Elemzésemben a TESz. szóanyagát használtam fel. Vizsgálataim eredményének értékelésekor azonban figyelembe kell venni a forrás jellegét, a TESz. feldogozott anyagának körét, ugyanis a szótárba a köznévi anyag erős válogatással, korlátozással kerülhetett be. Ezért a szótár nem kelhet versenyre a különböző nyelvtörténeti gyűjteményekkel, melyek teljes adatközlésre törekednek, anyaguk jóval pontosabb képet ad szavaink számáról, még teljesebb adataikkal kiegészítik, bővítik vagy éppen helyesbítik a korábbi szótörténeti közléseket. Elemzésem eredménye tehát a TESz. anyagára épülő részeredmény, teljesebb kép, egzaktabb eredmény a történeti szótárak teljes anyagának feldolgozásával érhető el, mely munkát egy későbbi időpontban kívánok elvégezni. A finnugor alapnyelv mássalhangzó-rendszeréről a kutatások eredménye alapján világos képet kaphatunk: az alapnyelvben nem volt/hang. Feltárták az ugor nyelv hangállományát is, és az ugor alapnyelvre sem rekonstruáltak/ hangot. Több finnugor nyelvben ma sincs meg, a jövevényszavakban más hanggal helyettesítik. A finnben pl.: p-vel vagy v-vel: paasto 'böjt'< óészaki fasta; kreivi 'gróf < svéd grefve. Az észtben szó elején p-vel vagy v-vel helyettesítik: vürst 'fejedelem' < ném. Fürst, a szó belsejében - hvhangkapcsolattal: ahv 'majom' < ném. Affe. A manysiban p-vel: ponar 'mécses' < or. Jonar\ (Kálmán Béla 1956: 123) Ismerjük a korai ómagyar nyelv hangrendszerét is, hiszen a nyelvemlékek anyagának elemzése pontos adatokat szolgáltatott hozzá. A kettőt egybevetve az állapítható meg, hogy az / fonéma megjelenése a magyar nyelv külön életében, az ősmagyar korban következett be. Ebben az időszakban jelentős változások voltak a magyar nyelvben például a zárhangok spirantizálódása, a szókezdő zárhangok között ebben a folyamatban a *p >f(fő, fa stb.) és a k>h- (veláris mgh előtt > ősm. ház, hat stb.) vett részt (Bárczi-Benkő-Berrár 1967:102). Ennek a folyamatnak az eredménye az/fonéma megjelenése nyelvünkben. Hangrendszerünkben tehát megjelent szókezdő helyzetben az /. A szókezdő p az esetek igen nagy hányadában alakult /-fé. Csak néhány szóban 73