Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1996-1997. Tanulmányok a magyar nyelv, az irodalom köréből. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 23)

Bíró Ferenc: A romániai magyar nyelvjárások atlasza

BÍRÓ FERENC A ROMÁNIÁI MAGYAR NYELVJÁRÁSOK ATLASZA Az anyagot gyűjtötte és a kéziratot összeállította: MURÁDIN LÁSZLÓ. Szerkesztette és a kiadást előkészítő munkacsoportot irányította: JUHÁSZ DEZSŐ. Kiadja a Magyar Nyelvtudományi Társaság. Budapest, 1995. 543 1. A XX. századi magyar dialektológia egyik legnagyobb szabású vállalkozásának, A Magyar Nyelvjárások Atlaszának már a tervezésekor, az előkészítő munkálatai idején, (az egész magyar nyelvterület méretéhez viszonyítva) a kutatópontok hálózatának, számának és helyeinek a kijelölésekor nyilvánvaló volt kutatóink körében, hogy Magyarország határain túl, a szomszédos országokban (jórészt a politikai helyzet következtében) nem tudják a hazai mértékhez hasonlóan érvényesíteni alapszempontjaikat. Ez leginkább az első szempontra, a kutatópont-hálózat egyenletes megoszlásának az elvére vonatkozik, hiszen ott mind a magyar anyanyelvűek létszáma, mind a magyar nyelvű közösségek (települések) aránya alapján lényegesen több kutatópontra és ezáltal sűrűbb hálózatú gyűjtésre lett volna szükség. A MNyA. összes (396) kutatópontja közül 328 államhatárainkon belüli, 68 pedig azokon túli. Különösen szembetűnő, hogy ebből csak 22 volt romániai. E kényszerű torzulásnak tudatában voltak a Romániában élő magyar nyelvtudósaink is, elsősorban SZABÓ T. ATTILA szorgalmazására 1955-ben tervbe vették, és a MNyA. gyűjtésével párhuzamosan az ő vezetésével 1956ban meg is kezdték mintegy a nagy nyelvatlaszunk folytatását, kiegészítését az egész romániai magyar nyelvterületről. Mint az évszámokból kitűnik, a tervkészítéstől az első kötet megjelenéséig kereken negyven esztendő telt el. Az utóbbi két évtized kiadást meggátló akadályai azonban most is csak „külső" segítséggel hárultak el, hiszen a kiadás anyagi fedezetét az anyaország biztosítja, a tudományos előkészítést, szerkesztést pedig a Magyar Nyelvtudományi Társaság. így elmondhatjuk, hogy nyelvtudósaink összefogásának és a nemes cél érdekében egymás segítésének ritka szép példája ez a kiadvány: az anyaggyűjtés és a kézirat elkészítése a romániai magyar nyelvjárásokat legjobban ismerő erdélyi kutató(k) érdeme, a kézirat atlasszá formálása, a kiadás előkészítése pedig a 149