Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1996-1997. Tanulmányok a magyar nyelv, az irodalom köréből. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 23)

Budai László: A valenciafogalom kialakulása, bővülése és a valenciakutatások problematikája

mója (noeud des noeuds ou noeud central) az igei csomó, Azt is hozzáteszi azonban, hogy nem minden struktúrában az ige a csomók csomója, azaz az uralkodó elem, de minden olyan szerkezetben, amelyben van ige, az ige az uralkodó elem. Szerinte a német grammatikusok helyesebben jártak volna el, ha nem a főnévnek, hanem az igének adják a 'főszó' (Hauptwort) nevet. Az igének meghatározott számú, a cselekvésben valamilyen minőségben részt vevő, vele alárendeltségi viszonyban álló aktánsa (actants: subordonnés du verbe qui, ä un titre quelconque, participent ä Taction) és korlátlan számú cirkonsztánsa (circonstants: subordinnés du verbe qui indiquent les circonstances de Taction: temps, lieu, maniére, etc...) van. Az aktánsok száma határozza meg az ige valenciáját, és uralkodik az igei csomó egész struktúráján (Tesniére 1959: 15, 106, 666): „Le nombre de crochets que présente un verbe et par conséquent le nombre d'actants qu'il est susceptible de régir, constitue ce que nous appellerons la valance du verbe" (1959: 238). Az aktánsok főnevek vagy azok megfelelői. A cirkonsztánsok adverbiumok vagy azok megfelelői. Az aktánsok száma szerint Tesniére különbséget tesz olyan igék között, amelyeknek egyetlen aktánsra sincs szükségük (avalents: sans actants, dits «impersonnels»), és olyanok között, amelyek egy (monovalents: ä un actant, dits «intransitifs»), két (divalents: ä deux actants, dits «transitifs») vagy három aktáns (trivalents: verbes ä trois actants) fölött uralkodhatnak (1959: 666-70). Tesniére megállapítja, hogy az aktánsok az ige mellett különböző funkciókat töltenek be, és sorszám szerint (par un numéro d'

ordre) az aktánsok három fajtáját különbözteti meg: 1. prime actant, 2. second actant, 3. tiers actant (1959: 108). Az aktánsok és a cirkonsztánsok megkülönböztetéséről azt mondja, hogy első tekintetre világos a határ a kettő között. Hamarosan kiderül azonban, hogy milyen nehéz ezt a határt pontosan megvonni. A harmadik aktáns például már bizonyos rokonságot mutat a cirkonsztánsokkal, némely cirkonsztáns viszont az aktánsokkal, ezért olyan kritériumokat kell meghatározni, amelyek segítenek az ige kétféle alárendeltjének a megkülönböztetésében. A kritériumok formaiak és jelentésbeliek lehetnek. Formailag az aktáns elvileg főnév, és ez elegendő ahhoz, hogy az ige alárendeltje legyen; szemantikailag pedig az aktáns szerves egységet alkot az igével, gyakran nélkülözhetetlen kiegészítője az ige jelentésének. A cirkonsztánsok viszont alapvetően fakultatívak. Formailag kétségtelenül aktáns a harmadik vagy a második aktáns azokban a nyelvekben, amelyekben részeshatározós eset, illetve tárgyeset fejezi ki őket, míg határozottan a cirkonsztánsokhoz állnak közel azokban a nyelvekben, amelyekben prepozíciós szerkezettel jutnak kifejezésre. Más esetek8