Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1996-1997. Tanulmányok a magyar nyelv, az irodalom köréből. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 23)

Budai László: A valenciafogalom kialakulása, bővülése és a valenciakutatások problematikája

S13[P13+E1[NOMl/ESl]+E3[NOM3][in]/IK3[in+ -ing]/ES3[in]]] (1)1 believe in the bible. (2) I believe in going to the doctor, stb. Gyakorlati hasznuk csak a példamondatoknak van egy ilyen valenciaszótárban. A képletek is főként csak a példamondatra támaszkodva értelmezhetők különösebb fejtörés nélkül. Helye lehet persze a szakirodalomban olyan valenciaszótáraknak is, amelyek nem pedagógiai indíttatásúak. Addig nincs is semmi probléma, amíg a szerző is annak tartja művét, ami. Azt kétlem, hogy egy valenciaszótár következetesen elláthassa használóját pragmatikai információkkal is. Ismét csak Leechre kell hagyatkoznom, ha az anyanyelvi beszélők igen változatos reagálására gondolok egy-egy valenciajelenséggel kapcsolatban. A valenciát illetően Leech megállapítása szerintem helytálló: „it is a model of competence rather than of performance" (Leech 1981: 202). Konkrét esetekben természetesen akár egyértelműen is azonosíthatók egy-egy valenciajelenség pragmatikai jellegű tulajdonságai, de mindezek a tulajdonságok kevés általánosítható információval szolgálhatnak egy valenciaszótár számára. Tudomásom szerint eddig a következő, a hasznossági szempontot is figyelembe vevő valenciaszótárak láttak napvilágot: Helbig-Schenkel (1969, 1973) (a német ige valenciaszótára), SommerfeldtSchreiber (1974) (a német melléknév valenciaszótára), (1977) (a német főnév valenciaszótára) Apreszjan-Páll (1982) (az orosz ige valenciaszótára kontrasztív alapon, magyar anyanyelvűek számára), Mel'cuk et al. (1984) (a francia nyelv valenciaszótára), Mel'cuk-Zholkovskii (1984) (az orosz nyelv valenciaszótára), Budai (1997) (az angol ige valenciaszótára) de idesorolható több szempontból a BBI (1986) is. A témával kapcsolatos fontos tanulmányok: Apresyan et al. (1969), Apresjan et al. (1973), Mel'cuk (1984), Benson et al. (1986), Herbst (1987), Ilson (1987). 37