Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1996-1997. Tanulmányok a magyar nyelv, az irodalom köréből. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 23)

Budai László: A valenciafogalom kialakulása, bővülése és a valenciakutatások problematikája

(ii) the syntactic category to which the predicate belongs ... (iii) the number of arguments that the predicate requires (iv) the selection restrictions which hold for the terms which are to fill the argument slots... (v) the semantic function of the arguments' Az egyetlen lényeges különbség Dik (1978), valamint Helbig-Schenkel (1973) között, hogy a Dik-féle keretek nem tartalmazzák az argumentumok szintaktikai funkcióit, mert ezeket szerinte általános szabályok adják. A példák is azt mutatják, hogy az esetgrammatika és a valencia között mind a két irányban átjárhatók a határok, bár a valencia irányában kevesebb a határátlépők száma, vagy legalábbis közülük kevesebben vallják be, hogy átlépték azt a szinte láthatatlan határt, hogy saját védjegyük csempészárut takar. (A esetgrammatika és a valenciaelmélet kapcsolatairól lásd még Wemer 1978, Welke 1988.) A lexikai-funkcionális grammatika számos meglátása is inspiráló hatással van a valenciakutató számára, sőt a lexikai-funkcionális grammatika egyik kulcsfontosságú szakkifejezése, a 'poliadicity* tulajdonképpen a valencia szinonimája, ami eléggé egyértelmű a terminus technicus definíciója alapján: „The poliadicity of a predicate is the number and kind of arguments it has. In the theory of lexical forms, the predicate argument structures of lexical items are represented as functions of a fixed number of grammatically interpretable arguments; that is, each predicate argument structure has n arguments to which grammatical functions can be assigned" (Bresnan 1981: 105). Szükséges még a pontosabb megértéshez a 'lexikai forma' meghatározása: „A lexical form is a predicate argument structure together with an assignment of grammatical functions. An assignment of grammatical functions to a predicate argument structure P(l,...,m) can be represented as a list of grammatical function expressions gl,..., gn such that for every predicate argument i, there is a corresponding gi. A grammatical function expression is either a grammatical function name (such as SUBJ, OBJ, or TO OBJ) surrounded by one or two sets of parentheses, or the null grammatical function symbol 'O' " (Bresnan 1981: 111). Az elmondottakat Bresnan (1981: 111) a következőképpen példázza: a. <(SUBJ), ((S-COMP))> [grammatical function assignment] b. inquire (1, 2) [predicate argument structure] c. inquire ((SUBJ), ((S-COMP») [lexical form] d. Mary inquired who was coming, [example sentence] A valenciakutatók szolidabb elméleti alapok után kutatva, eljutottak a mezőelmélethez (Trier 1931, 1934, Jolles 1934, Porzig 1934 stb.) is, ami nem 34