Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1996-1997. Tanulmányok a magyar nyelv, az irodalom köréből. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 23)

Bíró Ferenc: Kiss Lajos: Földrajzi neveink nyelvi fejlődése

Martonvására, Csépánfalu < Csépánfalva stb.), a nyújtott alakok létrehozása (25, Ereklyés < Erkes, Fogaras < Fogros stb.), az összerántódás (27, Bános < Bálványos, Csaroda < Csarnavoda stb.), az összetételi tag elmaradása (28, Boldog < Boldogfalva, Kálmáncsa < Kálmánkirálycsehi stb.), az összetételi tag felcserélése szinonimával (29, Kutyavár < Ebvár, Linkó-árok Linkó-ér stb.), a ragszilárdulás (30, Doborján < Dobornya, Kotoriba < Kotori stb.), a tapadás szóhatáron (33, Aradvány < Radvány, Zerge-híd < Erge-híd stb.), a téves felbontás (33, Cintos < Acintos, Vas vármegye < Vasvár megye stb), többesjel-szilárdul ás (34, Lövérek < Lövér, Ohegyek < Ohegy stb.), a tükörfordítás, részfordítás (38, Kopasz-hegy < Kahlenberg, Fenyér < Heideboden stb.), az utólagos kiegészülés képzővel vagy képzőszerü elemmel (39, Dormánd < Dormán, Komlóska < Komlós stb.) és a végződéscsere (41, Bonyhád < Bohman, Gyermely < Gyermen stb.). A kiadvány a példák világában való eligazodást kiválóan segítő, betűrendes földrajzinév- és szómutatóval zárul. Mint az áttekintésből is kiderül, a szerző döntő többségben az etimológiailag azonos földrajzi nevek alaki elkülönülését, azok eseteit mutatja be, tehát a divergens jellegű névfejlődés lehetőségeit vázolja, ezzel a közös származású, de egymástól alakilag elkülönült földrajzi nevek főbb típusait veszi számba. Kiss Lajos e könyvében nemcsak a földrajzi neveink változási módjainak legtipikusabb eseteit mutatja be, vezeti le, hanem a FNESz. tanulságainak az elemzése nyomán a rájövés, a felfedezés, a megoldás lehetőségeire nyújt útbaigazítást a névkutatók számára, s hozzájárul ahhoz, hogy a névtörténetietimológiai vizsgálatok szilárdabb alapokon nyugodjanak, több legyen a tényeken, analógiákon nyugvó megfontolt érvelés. A kiadványt nem csupán a névtanosok, hanem a nyelvtörténet kutatói, tanárai és a diákok is nagy haszonnal forgatják majd, hiszen a szerző megfigyelései nem csupán a magyar nyelv- és névtörténet módszeresen átvizsgált tényanyagát fogják gazdagítani, hanem lehetővé teszik azt is, hogy árnyaltabb, a valóságnak jobban megfelelő kép rajzolódjék ki a magyar nyelv fejlődési folyamatának bizonyos részleteiről. 148