Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1996-1997. Tanulmányok a magyar nyelv, az irodalom köréből. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 23)

Bíró Ferenc: Kiss Lajos: Földrajzi neveink nyelvi fejlődése

BÍRÓ FERENC Kiss Lajos: Földrajzi neveink nyelvi fejlődése NytudÉrt. 139. sz. Bp., 1995. (66 oldal) A névtudomány művelői örömmel nyugtázhatják, hogy Kiss Lajosnak e művével tovább gyarapodott a szakszerű, igényes földrajzinév-elemzések száma. A szerzőnek az 1988-ban megjelent hatalmas munkája, a Földrajzi nevek etimológiai szótára (negyedik, bővített és javított kiadása) szolgáltatta az anyagot, és kínálta a lehetőséget egy elméleti összegzés megírásához. Az ott előforduló, történeti forrásokból gazdagon adatolt névanyag: az egyes földrajzi alakulatokra vonatkozó, egymástól eltérő alakok, ez utóbbiak között lévő különbségek és azonosságok megfigyelései stb. mind-mind e dolgozat nagy valószínűséggel helyes következtetéseihez, összefoglalásaihoz vezették a szerzőt. A bevezetés elején Kiss Lajos határozottan vázolja elméleti feltevését a tulajdonnevek változásával kapcsolatban. Szerinte e nyelvi eszközöknek a jelentésükkel szemben az alaki alkotóelemeik a markánsabbak, „radikális módosulásokra az elhomályosult jelentésű vagy cppen teljességgel érthetetlen földrajzi nevek körében számíthatunk nagyobb valószínűséggel" (3); e felfogása nyomán célja, hogy a közszói megfelelő nélküli, elhomályosult jelentésű, a névhasználók számára érthetetlen földrajzi neveink alaki módosulásait kövesse nyomon. Célja szerint elemzése alap, minta lehet, áttekintése „vezérfonalul tud szolgálni a földrajzi nevek etimológiai természetű problémáinak felismeréséhez és megoldásához, s fejleszteni tudja a történeti helynévkutatással foglalatoskodók problémamegoldó gondolkodását" (3). A továbbiakban 43 rövidre fogott, tömör szerkezeti egységben veszi sorra a szerző az általa a földrajzi neveink alaki fejlődési módjai közé sorolt jelenségeket. Ezek rendező elveként a változást jelölő műszó betűrendjét választotta, s ez az eligazodást mindenképpen jól szolgálja. Az egyes részek fel építése hasonló: a változás mibenlétének értelmezése, körülírása után a közszói példák, majd a földrajzi nevek köréből válogatott, a FNESz.-ben adatolt 145