Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1996-1997. Tanulmányok a magyar nyelv, az irodalom köréből. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 23)

Zimányi Árpád: Sebestyén Árpád: Értsünk szót! (Útvesztők és útjelzők mindennapi nyelvhasználatunkban)

Példaként tekintsük át, hogy milyen nyelvtani jelenségeket mutat be, illetőleg vizsgál a könyv: szószerkezet-keveredés (valószínűleg, hogy; el kell menjek), a határozói igenév létigés szerkezete (el van adva), a befejezett melléknévi igenév állítmányi szerepe (a betegellátás biztosított), névelő- és névutó-használati zavarok, szerkezetek jelzője (...a hátralevő románok elleni találkozó), a határozóragok, az állandó határozó vonzatai, a hasonlító határozó különböző kifejezési lehetőségei, az értelmező jelző divatos alkalmazása, az egyeztetés, a birtoklást kifejező részeshatározó (Kiknek van igaza?). Sebestyén Árpád nagy teret szentel köznyelvünk, sőt újabban már közéleti nyelvünk durvaságainak. A terjedő jelenségre nem csupán külön fejezetben hívja föl a figyelmet, hanem a kötet egyéb helyein is. A választási harcok, a kampányolás közben folyt az anyázás, a csurkázás, a cigányozás, divatszó lett az acsarkodás, a néphülyítés, az emberek beetetése. Politikusok, közéleti személyiségek is használnak olyasféle kifejezéseket mint: lenyúlja a pénzt, kaszál ('sok pénzre tesz szert könnyű munkával'), elviszi a balhét, átver, kibabrál valakivel (Makoveczcel megint kibabráltak). Cél lett az ellenfél (ellenség?) lejáratása, megsértése, megbélyegzése (politikai mikiegerek, lemikiegerez, mélymagyarok, ügynöközés, liberálisozás, pufajkázás). Efféle (nyelvi) gondok közepette az embereknek szinte már föl sem tűnnek az enyhébb stílushibák (nem jött be, nem jön be valami - 'nem következett be, nem valósult meg' értelemben), és érzéketlenekké válnak az árnyalatokkal szemben. Szolgaian átveszünk idegen szavakat, szerkezeteket, szóalkotásmódokat, a rendszerváltás (-változás?) után ezek divatja minden korábbin túltesz (kudarcorientált, méretspecifikus, reformelkötelezett, sikerpropaganda; intézménynevekben: Aquastop Kft., Co-Nexus Kft., Go-ker Bt., Solár-d Kft., Coop-no-rin Kft.). Mindezek után milyennek értékelhetjük nyelvünk állapotát, a fejlődés irányát, illetőleg előjelét? Sebestyén Árpád így válaszol erre: „Nem a nyelv romlik, csak a nyelvhasználat általános színvonala." A nyelvésznek, a nyelvművelőnek és minden, nyelvünk ügyéért elkötelezett embernek éppen ezért kell föllépnie a nemkívánatos nyelvi jelenségekkel szemben. Ehhez a sok kitartást igénylő felvilágosító munkához járul hozzá a bemutatott színvonalas cikkgyűjtemény. 143