Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1994. Tanulmányok a magyar nyelv, az irodalom köréből. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 22)

EŐRY VILMA: A szöveg mondatainak kapcsolódása és a szöveg-szerkezet

fán

k mint a 9. szabadmondat rémája a 10., a 11. és a 12. szabadmondat ki nem mondott témájává válik. Az utolsó négy szabadmondat témahiányos tehát. A szövegegész szuperstruktúráinak szintjén azonban kiegészül ez a hiányosság, ha az aktuális tagolást a mondatszerkezet szintjéről a szövegszerkezet szintjére emeljük. 1--8. 9 10—12. ő fánk világosító vigasztaló tánckönnyű 7V<Ri«> I 3<T| >"Rg I s <T

2 > - R

1

B_

1

2 8. ábra 4. 2. A levélszöveg témafejlődése szabályosabb, mint amilyent a tartalmi-logikai kapcsolódás mutatott. Ha a szövegeket úgy tagoljuk aktuális közlési értékük szerint (hiszen ez csak egyetlen értelmezési lehetőség!), ahogy a 7. ábrán látszik, világosan elkülönül egymástól a bevezető rész kimondatlan, de odaérthető témával (Tji (én)), a problémafeltáró rész (T

2: problémá

m, illetve ugyanez ki nem mondva, kétszer) és a kérdések (T

3: kérdése

m, illetve ugyanez ki nem mondva, kétszer). A funkcionális tagolás jobban tükrözi tehát a levélnek első olvasásra is világos tartalmát, mint a tartalmi-logikai, vagy mint a grammatikai. (A tartalmi-logikai mondatelemzésben felfedezett zavar az aktuális közlés szintjén kiegészül, ezért nem találjuk értelmetlennek a szöveget. Ebben a szövegtípusban mindazonáltal célszerűbb a többféle értelmezési, kiegészítési lehetőséget kizárni, hiszen a hasonló íratok céljának az egyértelműség felel meg.) Az egyes szerkezeti részeken belül a témafejlődés a Krúdy-szövegéhez hasonlóan a „fejlődés visszatérő témával". Csupán a legutolsó szabadmondat témája tér vissza a legelsőéhez. (Feltétlenül meg kell még említeni: az, hogy mindkét szöveg témái jelölhetők voltak egy-egy szóval, véletlen, de más szövegek esetében is gyakori ez a lehetőség.) 5. A kétféle szöveg szövegmondattani szempontú elemzése - különösen az oktatásban - többféle tanulsággal is jár. Szembeállításukkal, összehasonlításukkal világossá tehető, hogy a jól szerkesztettség olyan szabályosság, amelyben például a különböző szövegmondattani kapcsolatok (tartalmi-logikai és aktuális közlésérték szerintiek) megfelelnek egymásnak, egymást erősítik (Krúdy-írásban), nem pedig egymást gyengítik (mint a levélszövegben) úgy, hogy a szöveg értelme bizonytalan, határozatlan lesz. 33