Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1994. Tanulmányok a magyar nyelv, az irodalom köréből. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 22)

D. BERENCSI MARGIT: Szathmári István: Stílusról, stilisztikáról napjainkban

D. BERENCSI MARGIT SZATHMARI ISTVÁN: STÍLUSRÓL, STILISZTIKÁRÓL NAPJAINKBAN Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 1994. Szende Aladár tankönyvéhez több tematikus füzet készült. Ezek jól szolgálják a középiskolai magyar nyelvészeti stúdiumokkal való megismerkedést, a bennük való elmélyülést, egy-egy résztudomány megkedvelését, a főiskolai, egyetemi tanulmányokra való felkészülést. Mivel a stilisztika köztes tudomány, az irodalom és a nyelvészet határterületén található, a vele való alaposabb megismerkedés egyaránt hasznára válik az irodalom- és a nyelvtantanításnak. Szathmári István könyvét elsősorban diákoknak szánta: „...hogy értő és érző olvasókká, ügyesen fogalmazó, művelt emberekké váljanak." A Bevezetésben a címmagyarázat kapcsán arról győzi meg tankönyvének használóit, miért érdemes és hasznos stilisztikával foglalkozni. Az első oldalakon kedvcsinálásként - Raymond Queneau Stílusgyakorlatok című paródiájából idéz. Humorral kívánja érzékeltetni, hogy a stílussal mi mindent lehet kifejezni. A továbbiakban a szerző igen szemléletesen mutatja be, hogyan függ össze a nyelv, a beszéd és a stílus. Elemzésre kiválasztott példáit a szépirodalmi, a publicisztikai nyelvhasználatból és a köznyelvből veszi. Bemutatja, hogyan hozhatjuk létre más-más módon, más-más nyelvi eszközök segítségével a hatásos megnyilatkozásokat. Rámutat a nyelv dinamikus jellegére, és közben arra is, hogy a nyelv története során létrehozza azokat a variánsokat, amelyekből a stílus megteremti a kombinációk végtelen gazdagságát. A harmadik fejezetben rövid, tömör összefoglalást kapunk a stílus jellemző sajátosságairól és a stílusértelmezésekről. A szerző tisztázza a válogatás, az elrendezés, az eltérés (elhajlás) és a többlet fogalmát, bemutatja a poétikai funkció (a denotativ és a konnotatív jelentések) szerepét. Elemzéseiből kitűnik, hogy a funkcionális stilisztika alapján áll. 125